Nevetségesnek tartja az MSZP, hogy a Fidesz frakció szóvivője felháborítónak nevezte az ellenzéki pártok hétfői kivonulását az ülésteremből. Halász János, frakciószóvivő szerint az ellenzéki képviselők úgy veszik fel a fizetésüket, hogy nem dolgoznak. A szocialisták azt mondják, Orbán Viktor ellenzéki pártvezetőként 8 éven át rengetegszer hiányzott. A Fidesz és a KDNP képviselői, a frakcióvezetők kivételével, 2006 után Gyurcsány Ferenc összes felszólalásánál elhagyták az üléstermet termet.
Elkezdte megbírságolni az Országgyűlés az ellenzéki képviselőket decemberi parlamenti akcióik miatt. Elsőként egy Párbeszédes politikus kapott félmillió forintos büntetést. Lesz azonban olyan képviselő, akitől a kormánypártok tervei szerint kétmillió forintnyi fizetést vonnak el. Az ellenzékiek azt mondják: nem hagyják magukat megtörni.
Egyelőre nincs döntés a túlmunkáról szóló törvényjavaslat ellen tiltakozó ellenzéki képviselők büntetéséről. A Házbizottság ma tárgyalt Kövér László javaslatáról, aki „anarchiába hajló eszetlen rendbontásnak” nevezte a december 12-ei ülésen történteket, és az abban résztvevőket pénzbüntetéssel sújtaná. Csakhogy a házbizottság kizárólag egyhangú döntéseket hozhat, a tiszteletdíj-megvonást pedig az ellenzék nem támogatja. Később a kormánypárti többségű Országgyűlés dönthet.
Tüntetést szerveznek ellenzéki országgyűlési képviselők február 10-ére a Várba. Ez a válaszuk arra, hogy hétfőn kiderült, Kövér László összesen 38 ellenzéki politikust büntetne meg a december 12-ei, botrányos parlamenti ülés miatt. A házelnök fizikai erőszak, illetve az Országgyűlés tekintélyét sértő magatartás miatt az érintettek többségének egy havi tiszteletdíját vonná el. Az ellenzék szerint önkényesen járt el a házelnök, és nem fogadják el a büntetést.
Az MSZP és a Párbeszéd képviselői szerint a jövőben nem fognak asszisztálni a szerintük látszat-demokratikus országgyűlési szabályokhoz. A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint arra lehet számítani, mint az utolsó ülésnapon, amikor a túlóratörvény szavazásakor elfoglalták a pulpitust. A Fidesz szerint az ellenzék csak a balhét keresi.
Elkezdődött a budapesti főpolgármesteri posztért induló ellenzéki jelöltek előválasztása. A fővárosi választók szavazhatnak hétfőtől vasárnap délig. Most a Párbeszéd jelöltjére, Karácsony Gergelyre, vagy a szocialista Horváth Csabára voksolhatnak. A politikusok szerint a tavalyi országgyűlési választásokon egyértelművé vált, hogy a kormánypárttal szemben csak olyan jelöltnek van esélye a győzelemre, aki mögé minden ellenzéki párt oda áll.
Jogszerűen dobták ki az ellenzéki képviselőket tavaly decemberben a fegyveres biztonsági őrök az állami média székházából – ezt állapította meg az ügyészség. Ezért el is utasították a képviselők feljelentéseit, az ő viselkedésük miatt viszont nyomozást rendeltek el. Az ügyészség szerint a képviselőkkel szemben nem történt erőszak. Az ellenzéki pártok szerint az ügyészség az erőszak oldalára állt és döntésük a diktatúrákat idézi.
„A legsötétebb Gyurcsány-időszak is a demokrácia aranykora volt ahhoz képest, ami most van” – ezt mondta a Magyar Narancsnak a Jobbik sajtószóvivője. Mirkóczki Ádám arról is beszélt, hogy felül kell emelkedni a múltbéli sérelmeken, mert enélkül nem dönthető meg a Fidesz hatalma. A magasabb cél érdekében pedig akár a DK-val is együttműködne. Az őszi önkormányzati választáson közös jelöltek állítását Gyurcsány Ferenc pártja is támogatja.
Már 15 szakszervezet, civil szervezetek, parlamenti és parlamenten kívüli pártok csatlakoztak a szombati, budapesti demonstrációhoz. Nem csak a túlóratörvény visszavonásáért tüntetnek, összesen négy pontban foglalták össze követeléseiket. A kormány szerint a tüntetéseket Soros György pénzén szervezik, hogy Magyarországból bevándorlóországot csináljanak.
Ellenállást és lázadást hirdetett az ellenzék a parlament rendkívüli ülésén, amely a kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen volt. A képviselők közösen mondták el követeléseiket. A Fidesz szerint csak színészkedik az ellenzék azért, hogy politikai balhét kreálhasson. Lázár János, az előző Orbán-kormány minisztere szerint ugyanakkor a túlóratörvény vitatható és vitatott lépés.
Neobolsevista társaság randalírozott a Kossuth téren - így jellemezte a tüntetőket Kövér László. Az Országgyűlés elnöke a pestisracok.hu, kormányközeli online lapnak adott interjújában azt is mondta, ez a fajta embertípus, ha hatalomra kerül, hullahegyeket hagy maga után, és közéjük sorolta a teljes parlamenti ellenzéket is. A házelnök különbséget tett a szerinte becsapott békés tüntetők és az általa csőcseléknek nevezett emberek között. A DK szerint kiderült, hogy a hatalom megijedt a tüntetőktől.
Még a Fidesz támogatói is megosztottak abban, mondhat-e nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri tőle, hogy túlórázzon. Ez derül ki a Závecz Research kutatásából, amit az Indexnek készítettek, a túlóratörvény elfogadása és a tüntetések után. Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom pártpolitikai megosztottsága az élet minden területén megfigyelhető.
A kormánypártok szerint az ellenzéki képviselők agresszívan visszaéltek a hatalmukkal és rátámadtak az MTVA munkatársaira. A Fidesz kommunikációs igazgatója videóüzenetben ítélte el, mint fogalmazott: a sorosista akciót. Az MTVA közleményt adott ki, eszerint a képviselők fenyegető magatartása félelmet keltett a dolgozókban. Az RTL Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint bűncselekményt követtek el a képviselőket kidobó biztonsági őrök.
Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.
A Fidesz frakcióvezetője szerint bohócot csináltak magukból az ellenzéki képviselők. Kocsis Máté köszönetet mondott a kormánypárti képviselőknek, hogy nyugodtan és méltóságteljesen viselkedtek. Azt mondta: meg kell vizsgálni, hogy történt-e olyasmi, ami indokolttá teszi büntetőeljárás megindítását - mint mondta - a rendbontók ellen.
Ellenzéki képviselők azt állítják, az összes mai szavazás szabálytalan volt, így a vitatott törvényeket szerintük valójában nem fogadta el az Országgyűlés. Példaként említik, hogy a szavazógépek úgy is működtek, hogy a képviselők nem tették be a saját kártyájukat. A Fidesz szerint minden szavazás törvényesen zajlott, az ellenzéki képviselők akciója pedig - így írták - nem maradhat következmények nélkül.
A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?
Minden településen legyen független, de az összes ellenzéki párt által támogatott polgármester-jelölt jövőre - ezt akarja elérni az újonnan alakult Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az egyik alapító, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerint a jövő évi önkormányzati választás mérföldkő lehet az Orbán-rendszer elleni küzdelemben.
Csapataink harcban állnak, mondta Nagy Imrét idézve Márki-Zay Péter az ellenzék közös tüntetésén Budapesten, a Bem téren. Hódmezővásárhely ellenzéki összefogással megválasztott polgármestere szerint ma könnyebb dolga lesz az ellenzéknek, mint 1956-ban, mert Európa segíthet. Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum közös tüntetésén is gyűjtötték az aláírásokat az Európai Ügyészséghez csatlakozásért.
Az Európai Parlamentben elfogadott Sargentini-jelentést a kormány és a Fidesz a maga javára fordította, mert el tudja hitetni a választókkal, hogy az unió nem a kormányt, hanem az országot támadja. Kérdés, hogy az ellenzék továbbra is ezzel a jelentéssel akar foglalkozni, amelynek, ha egyáltalán, évek múlva lehet uniós következménye – vagy talál magának témát, ami érdekelheti az évek óta migrációs propagandában élő választókat.
2003-ban még botrányosnak tartotta a Fidesz-frakció, hogy egy állami vezetőt egy magáncég utaztatott külföldre. A képviselőcsoport most viszont nem válaszolt arra, hogy ennek ismeretében aggályosnak tartják-e, hogy Orbán Viktor egy milliárdos közbeszerzéseket nyerő üzletember vendégeként utazott el egy magángéppel focimeccsre.
Jótékony célra ajánlják fel az ellenzéki pártok képviselői a fizetésemelésüket. Az MSZP elnöke a következő elnökségi ülésen tesz erre javaslatot, de az RTL Híradó kérdésére a Jobbik, az LMP, a DK és korábban a Párbeszéd is jelezte, hogy ők is humanitárius célokat támogatnak majd a többletpénzből. A képviselők fizetése bruttó 200 ezer forinttal emelkedik a jövő hónaptól. Erről a Fidesz javaslatára a héten döntött a parlament.
Zsarolással érte el a Fidesz, hogy az ellenzék is támogassa a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot - ezt mondta a Híradónak a Jobbik szóvivője. A kormánypárti képviselők javaslatának az lett volna a következménye, hogy az ellenzéki pártok jóval kevesebbet költhettek volna a frakciójukra. Ebből csak azután engedtek, hogy a képviselők fizetésemelését az ellenzékből is támogatták a Törvényalkotási Bizottságban. Kerestük a Fideszt, azt írták, kompromisszum született.
Átverés! 30 millió forintból újítana fel a Jobbik egy filmdíszletet. Az RTL "Mi kis falunk" című sorozatában feltűnő pajkaszegi kakaós-briós szobrot választották, hogy bebizonyítsák, a kormánypárti képviselők nem olvassák el az ellenzéki javaslatokat. Szerintük tervük bevált, senkinek nem tűnt fel, hogy a valóságban nem létező szoborra költenének pénzt.
Beszéljünk az LMP-ről, amely a Jobbikkal egyike annak a két pártnak, amelyben a legnagyobb nyilvános felfordulás követte a választásokat. Személyi ügyek, fegyelmi ügyek, kizárás, eltiltás, új elnökség, amelynek tagjai között az országgyűlési frakció nem képviselteti magát – és a közvélemény érdeklődő részének egyáltalán nem világos, mit akar az LMP 2018 őszétől.
Csak a fideszes jelölt szerepel a józsefvárosi önkormányzati újság legfrissebb számában. Ő viszont 22-szer. Erről a 444.hu írt először. A júliusi időközi polgármester-választáson induló közös ellenzéki jelölt viszont egyszer sem. Pedig külön levélben kérték a lapot, hogy nekik is biztosítsanak lehetőséget.
Már a parlament alakuló ülése előtti napon lezárják a Parlament környékét, delegációk közlekedésére hivatkozva. A Jobbik bejelentette: lebontanák a kordont, hogy szabadon lehessen tüntetni a Kossuth téren május 8-án. A térre tüntetést szervező „Mi vagyunk a többség mozgalom” közös kordonbontásra kéri az ellenzéki pártokat. A Fidesz felszólította az ellenzéket a törvények betartására, szerintük ők 2007-ben egészen más körülmények között bontották le a Parlament körüli kerítést.
Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.
Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.
Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.
Adott egy többdiplomás menedzser, aki családjával együtt éveket tölt Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a hétgyerekes család a magyar gyökerek megőrzéséért visszatér Magyarországra. Márki-Zay Pétert 2017 végén megtalálja a politika és függetlenként jelölik a Fidesz-fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesterének. Mögé áll a teljes ellenzék – és nyer. Egy óriási Fidesz-többségű önkormányzati testületet vezet. Győzelme után arra is talál időt, hogy az összes ellenzéki pártot kikerülve, néhányad magával meghatározza, hogy az összes egyéni választókerületben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. De a kormánypártok kétharmados többséget szereznek. Azóta Márki-Zay Péter afféle politikai jolly-joker, akiből bárki és bármi lehet.
A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.
Az ország egészét letarolták a kormánypártok. Az egyetlen kivétel Budapest, ahol az ellenzék győzött. Túlságosan egyszerűnek érződik vidék-Budapest ellentétben keresni a választ. De akkor – kérdezzük sokadszorra vasárnap óta – mi van a háttérben az ellenzék gyengeségén és a szőnyegbombázás-szerű kormánypropagandán túl?
Lejárt a visszalépések határideje a holnapi választás előtt. Az utolsó pillanatokban is voltak visszalépések, de az MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP és az Együtt mindössze 6 választókörzetben támogat közösen egyetlen jelöltet. 40 választókörzetben részleges koordinációt értek el. A Jobbik sehol nem léptette vissza jelöltjeit, így a legtöbb helyen a nagyobb pártok közül a Fidesz-KDNP mellett a Jobbikra, és egy vagy több baloldali jelöltjeire lehet majd voksolni.
A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.
Aggódik a pártok tehetetlensége miatt Márki-Zay Péter, ezért a kezébe vette az ellenzéki koordinációt. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint mind a 106 egyéni választókerületben meg kell nevezni a legesélyesebb jelöltet a kormánypárti jelölttel szemben. Közben egyre több civil is azt kéri, hogy egyezzenek meg a pártok.
Ha jól érti az ember az ellenzéket, akkor az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás: de, hogy ez egyáltalán valamennyire szoros legyen, egyetlen esélyesnek tartott ellenzéki jelöltnek kellene versenyeznie a Fidesz-KDNP jelöltjével. Ehhez minden nagyobb pártnak meg kell győznie egyik-másik jelöltjét, hogy lépjen vissza, köszönjük a munkáját, sőt, segítsen meggyőzni a választókat, hogy másik párt jelöltjére szavazzanak.
Beszélnek róla, de nem csinálják. A Jobbik kivételével elméletben minden ellenzéki párt egyeztetne a koordinált jelöltállításról, de még nincs megállapodás. Az LMP korábban tárgyalást kezdeményezett az MSZP-vel és a Jobbikkal, de érdemi egyeztetés nem volt. A párt miniszterelnök jelöltje azt közölte: már csak egy hétig várnak.
Választási vitasorozatunk hetedik része. A szerdai téma: a mindenki zsebére ható adórendszer – ki mit tenne a hatalomban? A résztvevők: Schmuck Erzsébet, LMP, Arató Gergely, DK és Burány Sándor, MSZP. Először Burány Sándor beszél két percig, utána Schmuck Erzsébet, és végül Arató Gergely. – és az adás végén ugyanez lesz a sorrend.
Kivételes verseny alakult ki Hódmezővásárhelyen, Lázár János városában, ahol vasárnap tartanak időközi polgármester-választást. A régóta fideszes városban a kormánypárti jelölttel szemben elindul egy olyan független jelölt is, aki mögött a teljes ellenzék felsorakozott, a baloldali pártok és a jobbik is. Sokak szerint a teljes ellenzéki összefogás egyfajta próba is lehet az áprilisi választások előtt.
Egy hét múlva időközi polgármester-választást tartanak Hódmezővásárhelyen. A szokottnál nagyobb várakozás övezi, mert sokan az országgyűlési választások főpróbájának tartják. A Fideszes alpolgármesterrel szemben egy olyan jelölt indul, aki mögé felsorakozott valamennyi ellenzéki párt, a Jobbiktól a baloldali pártokig.
Ha valaki elveszíti munkáját, álláskeresési támogatást kap, ha nem talál állást, marad a közmunka. A kormány szerint közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Persze, ha beleveszik a külföldön dolgozókat és a majdnem 200 ezer közmunkást, a magyar munkaerőpiac mostoháit. Helyzetük öt éve nem változik, ma már a minimálbértől is szakadéknyira vannak… Mi legyen velük?
Szándékosan félre akarja vezetni az embereket a Fidesz, amikor azt állítja, hogy az ellenzéki pártok lebontanák a déli határkerítést. Így reagált Karácsony Gergely, az MSZP és Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a kormánypárt új plakátkampányára, amelyen Soros György és az ellenzéki pártvezetők közösen vágják át a határzárat.
A 2014-es választások óta úgy tűnik, az MSZP csak keresi önmagát. A szocialisták már nem a második legerősebb párt. Felmérések szerint ugyanis az MSZP-t rendre megelőzi a jelenleg szintén gondokkal küzdő Jobbik. Fél évvel a 2018-as választások előtt már az sem biztos, hogy az MSZP a baloldal legerősebb pártja tud maradni.
A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.
A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!
Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!