kutatás

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Barabási Albert-László azt mondja, hogy munkatársaival óriási adatbázisok és számtalan életút tanulmányozásával jutottak el oda, hogy képesek lettek megfejteni azt, hogy mi a siker és mitől függ. Hogy, mik lehetnek a siker egyetemes törvényei? Erről faggatta Baló György a kutatót.

A Reggeli vendége volt Dr. Kubinyi Enikő, aki a Nők a Tudományért díj egyik  nyertese lett. Az etológusnő létrehozott egy kutatócsoportot, mely az öregedésben szerepet játszó molekulákat vizsgálja.

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.

Hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania egy magyar csapatnak, hogy miért is alakul ki a terhességi toxémia.

A szonda magával visz egy memória-kártyát, amelyen ott van annak a több mint 1 millió embernek a neve - köztük sok magyaré -, akik fél éve jelképes jegyet váltottak az útra.

Ideje volt nekimenni az Akadémiának, ezt mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-n. Szerinte ugyanis sok olyan kutatásra költöttek, amiből később semmi sem lett. A kormány a jövő évi költségvetéssel az MTA állami támogatásának majdnem háromnegyedét az innovációs minisztériumhoz utalta.

Új űrkutatási tesztlaboratórium nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában. A magyar mérnökök 48 éve vesznek részt űrkutatásban, azóta több magyar fejlesztésű műszer jutott el a világűrbe. Magyarország két éve csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, velük együtt dolgoznak a második magyar műhold megépítésén.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja is részt vesz egy olyan kutatási programban, amely osztrákok és torontói kutatócsoportok közreműködésével jött létre. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formáját, a csontvelői eredetű akut leukémia terápiás lehetőségeinek megújítását tűzte ki célül, melyben áttörést értek el! A témával kapcsolatban Keserű György Miklós, gyógyszerkutató, egyetemi tanár volt a Reggeli vendége.

Prof. Dr. Nékám Kristóf, immunológus árulta el, hogy mi az oka annak, hogy a gyengébbik nem képviselői körében gyakoribbak az ilyen jellegű megbetegedések. Nagy Brigitta, blogger pedig saját tapasztalairól, illetve mindennapi nehézségeiről mesélt a Reggeliben.

Egy emblematikus fotó az 1956-os forradalomról, amely bejárta az egész világot. Mindig izgalmas képzeletbeli utazás az, amikor egy régi képre ránézünk, és azon gondolkozunk, vajon kik lehetnek a szereplők? Hogy hívták őket? Hány évesek voltak? Hogyan éltek? Egyáltalán élnek-e még vagy már rég meghaltak?

Mi magyarok is szeretünk a mobilunkkal ébredni, kétharmadunk általában az üzenetek, értesítések ellenőrzésével kezdi a napot. És így is fekszünk le, a magyarok csaknem 60 százaléka ezzel tölti az utolsó perceket is elalvás előtt.

Új gyógymódot találtak a rák ellen a Stanfordi Egyetem kutatói. Az amerikai tudósok egérkísérleteik során magába a daganatba fecskendeztek egy új molekulát. A Híradónk által megkérdezett onkológus szerint az amerikai kutatócsoport megbízható és hiteles. A szakértő úgy látja, 5-7 éven belül embereken is kipróbálhatják a szert.

A HVG írta meg, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban arra kaphatnak pénzt, hogy felmérjék, mit gondolnak az uniós állampolgárok a migrációról. A nyugdíjasok jövőképét is kutathatják, újabb csaknem 200 millióért. A kabinet szerint a kutatások fontosak, és ők kevesebbet költenek ilyen célokra, mint a baloldali kormányok.

Vannak-e közöttünk földönkívüliek? - Ezt próbálta kideríteni az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon egy titkos ufókutató programmal. A New York Times által megszerzett dokumentumokból kiderült, hogy 2007-től öt éven át vizsgálták az ismeretlen repülő tárgyakkal kapcsolatos információkat. A Pentagon most nyilvánosságra is hozta a megmagyarázhatatlan észlelésekről készített videókat.

1995- ben készült utoljára teljes körű, kultúrával kapcsolatos, országos, reprezentatív kutatás. 15 év után a KILDARA egy olyan felmérést készített, amelyből kiderült, 2017-ben hogyan olvasnak a magyar emberek itthon és a határainkon túl. A felmérésre 2017. július 5. és október 10. között érkezett interneten keresztül 4044 válasz. És most végre itt vannak az eredmények, amiket nálunk láthatnak először.

Megérkeztek az első lézerberendezések a Szegedi Lézerközpontba. A világon egyedülálló mérésekre képes készülékeket olyan termekben szerelik össze, ahol naponta hússzor cserélik a levegőt. Itt végzik majd a méréseket is. Eddig két berendezés érkezett, az egyiket a gyógyszerkutatásban használják majd, a másik a nem-, vagy kevésbé látható anyagok kimutatásában eredményezhet előrelépéseket. A lézerközpont Uniós pénzből épült, a kutatási program 40 milliárd forintba kerül.

Szeretnél egy különleges házikedvencet? Most az Elte Etológiai Tanszékének minnesotai törpemalacai gazdákat keresnek egy hosszútávú kísérlethez. Miért éppen törpemalac? Hogyan kell elképzelnünk a gondozásukat? Erre ad választ Andics Attila, a kutatás vezetője és Újváry Dóra, tudományos munkatárs.

1995-ben készült utoljára teljes körű, kultúrával kapcsolatos, országos, reprezentatív kutatás, ezért 22 év után egy olyan felmérést szeretnének készíteni, amelyből megtudjuk, 2017-ben milyenek az olvasási szokások Magyarországon. Vendégünk Varga-Czakó Adrienn volt.

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.

A magyarok 95 százaléka D-vitamin–hiányos tél végén, 20 százalékuk súlyosan. Ez derül ki egy új magyar kutatásból. A D-vitamin hiánynak súlyos következményei is lehetnek. A gyerekeknél például ötször nagyobb valószínűséggel alakulhat egyes típusú cukorbetegség, felnőttként pedig könnyebben törhetnek majd a csontjaik. A híradónknak nyilatkozó szakértő szerint viszont az sem jó, ha valaki túlzásba viszi a D-vitamin fogyasztást, az ugyanis vesekövet okozhat.

Wifi az agyból, szájról olvasó kompjúter, érzelmet felismerő robot vagy épp gondolatokkal mozgatható tárgyak. Mind mind olyan újítások, amelyek néhány éven belül a hétköznapi életünk részei lehetnek. A nemzetközi robotika világában Dr. Haidegger Tamás neve egyáltalán nem ismeretlen vele kutatott jövőt a Fókusz Plusz.

Hetek óta farkasordító hideg van Magyarországon. Éjszaka nem ritka a mínusz 10 vagy 20 fok. És nappal sem megy sokkal feljebb a hőmérő higanyszála. Hogy ez mennyire nem játék, azt egy friss kutatás is szemlélteti. Ilyen időben van ugyanis a legtöbb szívroham.

Egy tanulmány szerint a gyakori együttlétek segítik a nőket az absztrakt szavak megjegyzésében. A Heti Hetes asztaltársasága ennek a hírnek a hallatán rögtön elkezdte hiányolni Ceglédi Zoltánt, aki ezúttal sajnos távol maradt. Majd Heilig Gábor és Teddy összetűzésén mulattak.

Boriskáról, az 56 után Amerikába emigrált testvérről szinte semmit nem tudott az itthon maradt család. Édesanyjuk halála után a testvérek mindenáron oda akarták adni az örökséget a nővérüknek, ezért a Keresem a családom segítségét kérték. Liluék hosszú hónapokig kutattak, megdöbbentő, hogy mit, pontosabban, kit találtak!

Akiket gyermekkorukban bántottak, azok sok esetben a saját gyermekeiket is bántják. Ez derült ki az Unicef legfrissebb, interneten kitölthető kutatásából. A felmérés nem reprezentatív, hiszen csak azok válaszoltak, akik szerettek volna, a gyermekjogi szakértő szerint mégis fontos következtetéseket lehet levonni belőle. Azt, hogy hogyan változik a gyermekbántalmazásos esetek száma, nem tudni, de egyre több ügy kerül nyilvánosságra.

Az vagy, amit eszel! Nem elég rendszeresen étkezni, vagy egy buszmegállónyit sétálni. Persze kezdésnek ez sem rossz, csak ne felejtsük el közben, hogy az egészséges ételekkel és a rendszeres mozgással valóban meg tudjuk őrizni a legdrágább kincsünket, az egészségünket.

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

Tizennégy éven át ügynökként tartottak nyilván a titkosszolgálatok egy férfit, akit sikertelenül próbáltak meg beszervezni még a 70-es évek végén - ez derül ki Ungváry Krisztián történész legújabb kutatásából. A papírok szerint a Vadász Péter fedőnevű ügynök 14 éven át volt állományban, csakhogy ez idő alatt egyetlen jelentést sem írt, még a beszervezési papírját sem írta alá. A történész szerint tartótisztek sora falazott a fantomügynöknek, vélhetően azért, hogy elsikkasszák a találkozókra, jutalmakra szánt pénzt.

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – ezt állapították meg az ELTE kutatói. Két évig készültek rá, és 13 kutyát tanítottak be a kísérletre. Fejhallgatót tettek a fülükre és MRI készülékkel vizsgálták, hogy az agyuk hogyan reagál az elhangzottakra. Soha nem csináltak még ilyet, és az eredmény meglepő lett.

Az ELTE Etológia Tanszékének tudósai egy nagyszabású kísérletben arra jutottak, a kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet. Erről Andics Attila,  agykutató, a kutatás vezetője beszél.

Forrás: D. Molnár Attila Filmjungle.eu

Egyes kutatások szerint a dúsgazdag embereket sokkal okosabbnak tartják. Kíváncsiak voltunk, hogy a hírességek is így gondolják-e. Ki a legokosabb ember a világon? Ez a nap kérdése. 

Rogán Antal szerint a terrorizmus és az illegális bevándorlás kéz a kézben jár. Így értékelte a több mint 80 halálos áldozatot követelő nizzai támadást a miniszterelnök kabinetfőnöke. Rogán Antal megismételte: a bevándorlók miatt van több terrortámadás Európában. Egy friss kutatás szerint egész Európában a magyarok tartanak leginkább a menekültektől. A szocialisták úgy látják: a valódi veszélyt az jelenti, hogy Magyarország részt vesz Irakban az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcokban, így akár célponttá is válhat.

Zsírsejtjeink nagyon hasznosak, hiszen a belőlük kinyert őssejtek segítségével csökkenthetik fájdalmainkat, sőt egy komoly műtét is elkerülhetővé válhat. Íme, az egyik legújabb orvosi beavatkozás!

Megelevenedett történelem, egy nem mindennapi látogatás Szigetváron és már is egy családtörténet kellős közepén találjuk magunkat. 110 év kutatás után derült ki, hogy Szigetváron egy lakóház kertjében megtalálták Szulejmán szultán türbéjét. A hír hatalmas szenzációként söpört végig az egész világon.

Rendkívül koszosnak tartják a gyerekek az iskolai mosdókat, ezért negyedük kerüli is a helyiséget. A Kutatópont 900 iskolást kérdezett meg higiénés szokásairól. Eszerint a gyerekek rendszeresen visszatartják szükségleteiket, csak hogy ne kelljen használni a szerintük mocskos mellékhelyiségeket. A kutatásból az is kiderült, a gyerekek negyede nem mos kezet az iskolában.

Hatalmas tömeg, buli, táncosok, konfetti és sok-sok X-Faktor tábla. Így indult az első válogató a 2016-os X-Faktorban. Óriási taps és ujjongás fogadta a megfiatalodott mentorcsapatot, akikről Istenes Bencének is megvan a véleménye.

Éjszaka a fák is alszanak – ezt állapította meg egy kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. A vizsgálatok szerint a fák levelei és ágai éjszaka 8-10 centiméterrel lejjebb ereszkednek, és napkelte után kezdenek ébredezni. A felfedezés azért érdekes, mert ezt eddig egyetlen vizsgálat sem bizonyította.

Azok a házas emberek, akik szeretőt tartanak, hangosabbak a szeretőjük ágyában, mint otthon – állítja egy ezer fős vizsgálat. Jáksó László témafelvetése után Gálvölgyi János egyből Ceglédi Zoltánhoz fordult, aki gyorsan tisztázta a helyzetet az esetleges félreértések elkerülése végett.

Akár Nobel-díjat is érhet egy új magyar tudományos felfedezés. Debreceni fizikusok a sötét anyaggal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók szerint egy új kölcsönhatást találtak a magyar tudósok, ami a világ eddig feltáratlan részéhez adhat kulcsot.

Az orvosok máig nem tudják, mi okozza a demenciát vagy ahogyan egymás között mondani szoktuk az elbutulást. A betegség egyik első jele a tájékozódási képesség gyengülése, majd végleges elvesztése. Az Alzheimer-kór például csak az egyik típusa a demenciának. átéktervezők és agykutatók együtt fejlesztettek ki egy okostelefonra letölthető tájékozódással kapcsolatos játékot, ami a demenciakutatást szolgálja.

A megkérdezettek háromnegyede támogatná az alapjövedelem bevezetését Magyarországon. Ez derül ki a Republikon Intézet kutatásából. Vagyis a többség egyetért azzal, hogy a felnőttek alanyi jogon havi 50 ezer, a gyerekek pedig 25 ezer forintot kapjanak. Az alapjövedelem bevezetését az európai átlagnál is többen támogatják Magyarországon. A Fidesz szerint viszont a kommunizmus XXI. századi megnyilvánulása lenne az alapjövedelem, és nem szabad bevezetni.

Sok, de semmiképpen nem elég civil szervezet foglalkozik a nők elleni erőszakkal, nevezik kapcsolati erőszaknak is vagy, a gyerekek elleni erőszakkal együtt családi erőszaknak is. Mit csinál és mit nem csinál a rendőrség, az ügyészség, a gyámhivatal és a bíróságok. Hogyan kezelik a bírák az ilyen ügyeket? A családi erőszakkal kapcsolatos pereket kutatta a Patent egyesület úgy, hogy önkéntesei 14 hónap alatt országszerte 52 tárgyalást ültek és jegyzeteltek végig – már ahol hagyták őket jegyzetelni – és ebből készült egy kutatás, amelynek vezetője Sándor Beáta jogász.

Háttérhatalmak szívják el a tudósokat Magyarországról - ezt mondta Orbán Viktor a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének megnyitóján. Közölte: Magyarország küzdeni fog a tudósok külföldre vándorlása ellen, például azzal, hogy négy év alatt 1200 milliárd forintot ad a kormány kutatásra, mert az innováció viheti előre az országot. A miniszterelnök egy hete még arról beszélt: az innovációra nem lehet a jövőt építeni. Az LMP szerint a kormányfő mindig azt mondja, amit az emberek hallani akarnak.

Exkluzív interjút adott az RTL Híradónak az ecuadori földrengés áldozatainak felkutatásában segédkező magyar mentőcsapat. A hattagú magyar kontingens több város speciális mentőalakulatából verbuválódott és három keresőkutya segíti munkáját. Mivel az idő múltával egyre fogy az esélye a romok alatt rekedteknek, a csoport azonnal megkezdte a kutatást a túlélők után.

Olyan energiahatékonysági módszer támogatására biztatta a Századvég a kormányt éveken keresztül, amilyet Heim Péter a cégcsoport vezetőjének egyik cége is kínált. A milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő kutatócég tanulmányait három év pereskedés után a vs.hu szerezte meg. Heim Péter ma azt nyilatkozta: nincs rálátása a Századvég operatív ügyeire. Az MSZP szerint viszont Heim Péter saját gazdasági érdekeltségét támogatta.

A világhírű olasz filmrendező, Franco Zeffirelli Leonardo da Vinci rokona. Egyebek között ezt a meglepő rokonságot is bizonyították olasz kutatók. A tudósok több mint 40 éve kutatják azt, hogy kik lehetnek a reneszánsz polihisztor leszármazottai. Da Vincinek ugyan nem született gyereke, de több testvére is volt. Az egyik ma élő rokon azt mondta: beleszédült, amikor közölték vele a hírt.
 

Az egyéves gyerekek csaknem fele D-vitamin és vashiányos, ráadásul a koleszterinszintjük is magas. Ez derül ki egy magyar kutatásból, amelyben csecsemőket vizsgáltak 3 éves korukig.

Nőkért és Tudományért díjat kapott Párizsban Dr. Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem agyi keringését kutató orvosa. A L’Oréal-Unesco idén is díjazta azokat a kutatónőket, akik képesek megváltoztatni a világot. Az orvos kutatásának eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a storke utáni rehabilitáció.
 

A skót St. Andrews egyetem kutatói szerint minél vonzóbb valaki, annál értelmesebbnek tartjuk, ugyanis egyfajta társadalmi dicsfény övezi őket. A szépség és az intelligencia közvetlen találkozására azonnal egy-egy kivételt említett Heilig Gábor és Para-Kovács Imre.

Több mint 20 milliárd forintos a piackutatók piaca Magyarországon. A Brandmánia ennek járt utána. Kiderült, hogy a legtöbb pénzt a napi fogyasztási cikkeket gyártó cégek költik kutatásokra. De ez még nem minden!

Csütörtök délután jelentették be Washingtonban azt a tudományos szenzációt, hogy évtizedekig tartó kutatás után bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A kutatásban és a műszerek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek.

Több száz milliós megbízást kapott a Századvég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól karácsony előtt néhány nappal - adta hírül az Átlátszó.hu. Uniós országok állampolgárait kell kérdezniük telefonon a magyar politikáról - ezért 791 millió forintot kapnak. A minisztérium szerint csak keretösszegről van szó, annyit fizetnek a Századvégnek amennyit dolgoztak. A Demokratikus Koalíció szerint az egész kutatás felesleges pénzkidobás.

Először indított csillagászati műholdat az űrbe Kína. A Vukung nevű szatellit feladata a láthatatlan, úgynevezett sötét anyag kutatása a világűrben. Három évet tölt 500 kilométeres magasságban, első eredményeit jövő év második felében küldi el a Földre.

Most már tényleg elkezdek edzeni. Összerendezem az otthoni irataimat. Rendbe rakom a pénzügyeimet. Egészségesen fogok enni. Nincs olyan ember a földön, aki ne ejtett volna ki a száján hasonló mondatokat. Ezeket elhatározni, egyszerű, de megvalósítani sokkal nehezebb. Nem is olyan régen készült egy kutatás, amiből az derült ki, hogy hétfőn érdemes belevágni céljaink megvalósításba. Na de miért? Erről Haimann Éva, életvezetési tanácsadót kérdeztük.

Úgy tűnik, hogy az ideális életkor az első házasság elkezdéséhez a 25, állítja a Társadalmi és Személyes Kapcsolatok folyóiratában közzétett friss tanulmány. Persze, azt nem állítjuk, hogy az ilyen fontos kérdéseket néhány kutatás alapján kéne eldönteni. De akkor mi alapján? Létezik-e meghatározható kor? Erről beszélgettünk Kállai-Kiss Zsófival.

Egy kutatás szerint túl korai az iskolakezdés hatévesen, később kellene csak elkezdeniük a tanulást a gyerekeknek. Vendégünk volt Jávori Ildikó, tanulási szakértő, akit arról faggattunk, testileg, lelkileg mikor lesz iskolaérett a gyerek, illetve melyek az árulkodó jelek, hogy a gyermek még nem áll készen az iskolára és mindezeket a szülőnek hogyan és milyen formában kell figyelembe venni.

Nem kis feladatra vállalkozott Lilu, Hadas Kriszta és Máté Kriszta, akik a Keresem a családom c. műsorban olyan családtagokat hoznak össze, akiket valami miatt elsodort egymástól az élet. Sokszor több hónapos kutatómunka és kontinenseken átívelő nyomozások után sikerült összehozni például testvéreket, és mivel mindezt egy kamera előtt teszi, így a megható, nem mindennapi pillanatokat és emberi érzelmeket, mi, nézők is átélhetjük. Vendégünk volt reggel Lilu és Hadas Kriszta.

Németországban és Ausztriában készíttetett közvélemény-kutatást az állami média a menekültválságról. Az MTVA egyebek mellett azt szerette volna megtudni, hogy vajon Angela Merkel nyilatkozatai felelősek-e a menekültválságért, illetve mit gondolnak a magyar kerítésről. Azt egyelőre nem tudni, mennyibe került a kutatás az idén összesen 80 milliárd forintból gazdálkodó állami médiának. Az Együtt szerint az MTVA-nak beszámolnia kellene a hírekről, nem generálnia azokat.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.