tudomány

Egy vegyész és egy biológus kapta idén a L’Oréal–UNESCO, A nőkért és a tudományért díjat. Kubinyi Enikő a kutyák öregedését kutatja, Csapó Edit a Szegedi Tudományegyetemen pedig olyan fluoreszkáló anyagokkal foglalkozik, amelyek végigkísérik a gyógyszerek útját a testben.

Eddig ismeretlen amazonasi törzs tagjait vették videóra Brazíliában. A helyi benszülötekkel foglalkozó hatóság drónfelvételén egy olyan népcsoport látható, amelyik korábban még sohasem lépett kapcsolatba a külvilággal.

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

 Forradalmi áttörés a közlekedésben, az orvostudományban, és akár a felderítési-, vagy mentési feladatokban. Magyarországon elsőként mutatta be az egyik távközlési vállalat, hogyan működik az 5G hálózat a valóságban.

A világ legkisebb számítógépét sikerült végre elkészíteni az Egyesült Államokban. A parányi szerkezet még egy rizsszem mellett is eltörpül. A tervek szerint pedig a gyógyászatban fog különleges feladatokat elvégezni. A picike számítógépet diagnosztikai eszközként fogják használni, például egy-egy sejtcsoport hőmérsékletét tudják monitorozni vele, ez pedig óriási segítség lesz majd a rákgyógyításban.

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

Sűrített levegővel hajtott autók versenyeztek Egerben. Olyan egyetemistákból álló csapatok nevezhettek, akik maguk tervezték és építették az autóikat. Egy-egy ilyen versenygép több millió forintot is érhet, és akár éveken át építik, mire rajthoz állhat.

Magyarországról származó őshüllővel gyarapodott a tudomány. Ma mutatták be ugyanis azt az őskrokodil-leletet, amelynek első darabjaira még 1996-ban bukkant egy amatőr paleontológus a Gerecsében egy biciklitúra közben. A tudósok szerint a hüllő 180 millió évvel ezelőtt az első krokodilfaj volt, amely a vízben is élt.

Jelnyelvet hanggá alakító érzékelő, nyomtatott szöveget Braille-írássá változtató kesztyű, vagy kockákkal működő DJ pult – akár ilyen technikai újdonságokkal is találkozhatunk a közeljövőben.A „Jövő utcája” nevű interaktív tudományos kiállításon már most ki lehetett próbálni sok mindent, amin a kutatók még dolgoznak.

Magyar diákok fejlesztettek ki egy olyan okoskesztyűt, amely az olvasás élményét adja vissza vakoknak és gyengénlátóknak. A GlovEye nevű szerkezet papíron lévő szöveget alakít át Braille-írássá.

A pályaválasztás előtt álló lányok még mindig félnek az olyan szakterületektől, mint fizika, matematika vagy informatika. Ebben próbál segíteni nekik egy programsorozat, melynek kereteiben megnyílnak a kapuk a kutatóintézetek és laboratóriumok misztikus világába!

Már itt is van velünk a SCindikátor tudománykommunikációs verseny 1. és 2. helyezettje, illetve egy harmadik döntős tehetség is, akik izgalmas projektjeikről mesélnek nekünk!

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Közelebb kerültünk az évszázadok óta vágyott Mars-utazáshoz? Most megismerkedhetnek a Marsra szállás feltételeivel és Elon Musk-al is, aki a mostani látványos Tesla-s akciót kitervelte?

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

Tihanyi Benedek vágya, hogy 10 év múlva az orvostudomány egész emberként adjon választ a problémákra, de mindig legyenek kérdések, és gondolkodni való. A Portréban megfér egymás mellett a tudomány és az alternatív gyógymód is, ahogyan a 7 évig tartó thai futás, és a szilveszteri fogadalmak is. Tartsanak velünk!

25 millió forintnak megfelelő valutáért bárki klónoztathatja kutyáját kedvence halála után. Ezt kínálja egy dél-koreai biotechnológiai cég, amely szerint technikai értelemben a végtelen mennyiségben lehet másolatokat tenyészteni laboratóriumban egy élőlényről. 

A világon elsőként klónoztak majmokat ugyanazzal az eljárással, ahogy az első klónozott emlőst, Dollyt, a bárányt is lemásolták 22 évvel ezelőtt. Kínai tudósok azt mondják, céljuk, hogy segítsenek a genetikai alapú betegségek, mint például a rák kutatásában.

Nyolcvan éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert a C-vitaminnal és a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért. Szent-Györgyi emberi nagyságát mutatja, hogy a legnagyobb orvos-szakmai elismerésnek számító díjjal járó érmet az akkoriban kitört úgynevezett „téli háború” finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

Áttörésről beszélnek a rákgyógyításban norvég orvosok, akik egy bergeni klinikán alkalmazzák az úgynevezett hiperbár, oxigén terápiás kezelést. Maga a módszer régi, nálunk is használják. Lényege, hogy a beteg tiszta oxigént lélegzik be egy magas nyomású kamrában vagy sátorban.

Asbóth Oszkár a helikopter feltalálója. A legtöbben így tudjuk. Csakhogy rosszul. A helikoptert ugyanis már Asbóth előtt négy évvel felrepítették a levegőbe. Hogy, mi történt valójában? Kiderül a riportból!

Sikeres próbákon van túl az új gyorsasági világrekordra tervezett brit szuperszonikus autó. Kopó a neve, és több mint 1600 kilométer per órás sebességet akarnak elérni vele. A mérnökök most csak 320-as tempóig gyorsították a négykerekű rakétát, ami mindössze 9 másodperc alatt érte el ezt a sebességet.

Fontos szerep jutott magyar kutatóknak a tudomány legújabb felfedezésében. Galaxis-katalógusuk révén Frei Zsolt asztrofizikus és kutatócsoportja hatalmas érdemeket szerzett abban, hogy sikerült érzékelni az univerzum egy különleges jelenségét úgy, ahogy korábban még nem.

Speciális szemüveg, amivel a színtévesztők többé nem cserélik fel a pirosat a zölddel. Különleges gépek, amikkel a vért komponenseire bontják. Egyebek közt ezeket is láthatták, sőt volt, ahol ki is próbálhatták az érdeklődők szombat este a Kutatók Éjszakáján. Kétezer program közül válogathattak. Viszont érdemes volt gyorsnak lenni, mert a kísérleti laborokba hamar beteltek a helyek. A riportban látható fotók csak illusztrációk.

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Először végeztek a szívsebészeten ballonos katéteres műtétet a tüdő kisereiben. Az eljárás nem ismeretlen, de eddig szívműtéteknél alkalmazták. Az új technika akár több ezer tüdőembóliás beteg életét hosszabbíthatja meg.

Több ezer ember közül választották ki a szerencsés 12 asztronauta-jelöltet, van közöttük orvos, tudós, mérnök, pilóta és katona is. A hét férfi és öt nő közül kerül majd ki az a pár ember, akik elsőként érhetik el a vörös bolygót. A Híradónk által megkérdezett magyar szakértő szerint, ha el is érik a Marsot, biztosan nem a felszínén élnek majd.

A világ egyik, ha nem legelismertebb gondolkodója Stephen Hawking. Az ő véleménye, hogy a mesterséges intelligencia megszületése az emberiség végének kezdetét jelenti. A tudós szerint ugyanis a gépek előbb-utóbb rájönnek, hogyan tökéletesítsék magukat és arra is, hogy mi szükségtelenek vagyunk a számukra, mi pedig nem tudjuk majd felvenni velük a versenyt.

A világon a legpontosabb méréseket végezhetik majd a fizikusok a szegedi ELI Szuperlézer Központban. Lézersugarak segítségével vizsgálják majd az elektronok sebességét, amellyel számos betegség gyógyítására, energiatakarékosságra és informatikai fejlesztésekre is találhatnak majd megoldásokat. A különleges kutatásoknak egy építészetileg is kiemelkedő központot hoztak létre, amelyet kedden adott át Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester. A miniszterelnök azt mondta, ennek a beruházásnak köszönhetően Európa képes lesz felzárkózni tudományos kutatásokban a világhoz.

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Földimogyoró alakú, nincs egy kilométeres és évszázadokig nem látjuk újra. Kisbolygó haladt el a Föld mellett egészen közel tegnap délután fél háromkor, a csillagászok legnagyobb örömére. Az aszteroidáról páratlan felvételek készültek.

Minden eddiginél több derülhet ki a bálnák életéről. A tudósok kamerákat szereltek több tengeri emlősre az Antarktisznál. Déli csukabálnákat és hosszúszárnyú bálnákat láttak el kamerával. Főként arra kíváncsiak, hogy mikor és hogyan esznek, valamint megfigyelik a társas életüket is. Az adatokat arra használják majd, hogy hatékonyabban védjék a bálnák táplálkozási területeit.

A világ legnagyobb mesterséges Napja - így hirdetik hangzatos túlzással a Németországban csütörtökön felavatott különleges fényszerkezetet, amelynél jelenleg nincs erősebb a Földön. Ez valójában egy napszimulátor, amely irtózatos hőt képes célirányosan termelni. Ezzel akarnak üzemanyagot előállítani repülőgépek számára.

Nyomtatnak már fegyvereket, hidat, házakat, ételeket és igazából mindenfajta tárgyakat, egy orosz építőipari cég azonban most rekordot döntött. Alig 24 óra alatt ugyanis kinyomtatott egy 38 négyzetméteres házat majd kifestették és be is rendezték.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Tudják, hogy melyik találmány kinek a felfedezése? Na, ezt kellett tudniuk azoknak, akik a tudomány napjához kapcsolódóan részt vettek a Tanulmánytár játékában. Újra kiderült, az ugyan nem igaz, hogy mindent a magyarok találtak fel, de majdnem mindenhez közük volt. Csak kevesen tudtak élni a felfedezéseikkel.

A Kutatók éjszakáján az ország több mint 200 pontján olyan helyekre, mondjuk kutatóintézetekbe, orvosi szobákba, vagy akár boncterembe is be lehetett jutni, ahova máskor például csak az orvosok mehetnek be. Volt, ahol a meghirdetés után azonnal beteltek a helyek, annyira kíváncsiak voltak az emberek.

Pályára állt a Juno nevű űrszonda a Jupiter körül. A tudósok azt remélik, hogy az eszköz segíthet jobban feltérképezni és megismerni naprendszerünk legnagyobb bolyóját. Az űrszonda a tervek szerint 20 hónapon át kering majd a gázóriás körül.

Egy új fejlesztésnek köszönhetően a lézernek olyan képességeit is ki tudjuk használni, melyek segítségére lehetnek az orvostudománynak. Ráadásul annak is utánajártunk, vajon mit csinál egy lézerfejlesztő!

Éjszaka a fák is alszanak – ezt állapította meg egy kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. A vizsgálatok szerint a fák levelei és ágai éjszaka 8-10 centiméterrel lejjebb ereszkednek, és napkelte után kezdenek ébredezni. A felfedezés azért érdekes, mert ezt eddig egyetlen vizsgálat sem bizonyította.

Akár Nobel-díjat is érhet egy új magyar tudományos felfedezés. Debreceni fizikusok a sötét anyaggal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók szerint egy új kölcsönhatást találtak a magyar tudósok, ami a világ eddig feltáratlan részéhez adhat kulcsot.

Gőzölgő kráter, 120 kilométeres homokvihar és mínusz 20 fok – extrém körülmények között teljesítette útját a magyar Atacama-expedíció. A négyfős csapat egy hónapig vizsgálta Chilében a világ legmagasabb vulkánján a klímaváltozás hatásait. A tudósok harmadszor mentek el a világ egyik legszárazabb helyére, kutatás közben megtalálták a korábbi túrákon elveszett műszereiket és megfejtették egy több száz éves puma múmia rejtélyét is.

Kommentből indult- mozgalommá vált. Nyílt levélben tiltakoznak a diákolimpikonok az emberi erőforrások miniszterének kijelentése miatt. Balog Zoltán egy fotója alá fehéringes magyar diákokról írt, éppen aznap, amikor sokan szándékosan kockás ingben mentek iskolába, hogy kiálljanak tanáraik mellett. A miniszter annyit üzent híradónknak: először a diákoknak szeretne válaszolni. De hogy mit, azt nem árulta el.

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

Csütörtök délután jelentették be Washingtonban azt a tudományos szenzációt, hogy évtizedekig tartó kutatás után bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A kutatásban és a műszerek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek.

360 fokban körbenézhet bárki a Marson a NASA marsjárójának szemszögéből. A marsjárón 17 kamera dolgozik, ezért tudták úgy összerakni a tudósok a képet, hogy teljesen körbeforgatható legyen, egy kép fél óra alatt ér ide a Marsról. A robot szelfiket is szokott készíteni, vagyis képeket saját magáról, így a sérülései is látszanak. A felvételen reálisak a színek, de az általunk megkérdezett kutató szerint a távolságok kicsit csalókák.

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

Már az is a csodával határos volt, hogy élve született. Az orvosok egy percet sem adtak neki, mégis már 13 hónapos is elmúlt egy agy nélkül született kisfiú az Egyesült Államokban. A csak „Erős Jaxon”-nak nevezett gyerek szüleit sokan önzőnek tartják, hogy vállalták a beteg gyermeket. Ők azonban azt mondják, az elmúlt hónapok őket igazolják, és Jaxon a tudománynak is segít.

Robotot építhettek, műtéti technikát próbálhattak ki, és akár az ebola vizsgálatához használt szkafanderbe is belebújhattak azok, akik ellátogattak a Kutatók Éjszakájára. Országszerte majd 150 helyszínen várták a tudomány iránt érdeklődőket. A 10. Kutatók Éjszakáján világrekord is született, elkészült a világ legnagyobb rajza, amit firkarobotok készítettek.

Amikor a természettudományokra gondolunk, mint például a biológia, kémia, vagy fizika, legtöbbünknek az unalmas iskolai órát jutnak eszünkbe és a száraz, tankönyvi példák, amiket az ember bemagol egy dolgozatra, vagy vizsgára, aztán el is felejt. Na ezen a megítélésen szeretne változtatni Zsiros László Róbert,aki nem mindennapi videókkal igyekszik bebizonyítani: a tudomány buli! 

Néhány nappal ezelőtt robbant a hír, amely felforgatta az egész világsajtót. A Brit Királyi Csillagászati Társaság sajtóközleményében egy tudományos kutatásból kiderült, 15 év múlva beköszönt a jégkorszak. De mi igaz ebből?

A világon először mutattak be hétfőn Ausztriában egy olyan művégtagot, amelynek viselője képes felismerni, hogy milyen talajon: aszfalton, sóderen, vagy épp füvön jár. Érzékeli a hideget és a meleget is pont úgy, mintha ép lábbal közlekedne.