KERESÉS search-close

"Borsody István" szerzővel ellátott tartalmak

Borsody István

Borsody István által létrehozott tartalmak (100):

Mi lehet az oka annak, hogy egy 23 éves kiskatona civilekre támad?

1980. szeptember 11-én egy kiskatona egy gépfegyvert, körülbelül 270 töltényt és 10 darab kézigránátiot vett magához. Gyilkolni indult, talán ő maga sem tudta, hogy kit és miért akar megölni. Mi az oka annak, hogy egy 23 éves kiskatona megöl ártatlanokat? Miért nem vette észre senki, hogy mire készül, miért nem lehetett megelőzni a tragédiát? És van még egy fontos részlet, amire nincs magyarázat: Miért hallgattak a történtekről negyven éven át? A riport első részét megnézhetik ITT

2 halott, 10 sebesült, legalább 93 kilőtt golyó és 4 felrobbantott kézigránát

2 halott, 10 sebesült, legalább 93 kilőtt golyó és négy felrobbantott kézigránát. Nem Amerikában és nem is a világ valamilyen veszélyes övezetében, hanem a kádári Magyarország egyik békés kisvárosában, Veszprémben kellett ezeket a számokat lejegyzeni a rendőröknek azután, hogy egy kiskatona ámokfutásba kezdett negyven évvel ezelőtt. 1980. szeptember 11-én minden különösebb előjel nélkül támadt rá civilekre, akik rosszkor voltak rossz helyen. A riport második részét megnézhetik ITT

Ez volt a Kádár-rendszer egyik legbrutálisabb bűncselekménye

93 lövés, 4 felrobbantott kézigránát, 2 halott és 10 sebesült. Egy elhallgatott ámokfutás legfontosabb számai, amely Magyarországon 40 évvel ezelőtt történt és amelyről csak pár soros hír jelent meg a sajtóban. A Kádár-rendszer egyik legbrutálisabb bűncselekményéről kollégáink fél évig tartó nyomozás után készítettek filmet, amelyet szombaton este láthatnak a Fókusz Pluszban.

Filmhíradó: egy letűnt kor letűnt médiuma

A mozifilmek előtt vetített filmhíradó szórakoztató volt és informatív. Hozzátartozott a moziélményhez a pereccel és a zseblámpával világító jegyszedőnénikkel együtt.  Elmúlásában még sincs semmi különös, hiszen hetente csak egyszer jelentkezett új hírekkel. Frissességében egyszerűen lemaradt a tévé, a rádió és az újságok mögött. Hiába változott a stílusa, a filmhíradó 30 évvel ezelőtt végleg eltűnt a médiapiacról.

30 éve volt a taxisblokád

30 éve ezen a napon taxik bénították meg az egész országot. Hidakat, közlekedési csomópontokat álltak el a taxisok kocsijukkal, hogy így tiltakozzanak az üzemanyagok drágítása ellen. A taxisblokád volt a rendszerváltás egyik legfeszültebb időszaka.

Bárki kutathat egy adatbázisban az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról

100 éves hiányt pótoltak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei azzal, hogy létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben bárki kutathat az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról. Sok leszármazott csak annyit tud, hogy a nagypapa vagy a dédapa a fronton halt meg, de a körülményekről semmit. Az internetes oldallal ezen kívánnak segíteni.

A Stúdió K úgy döntött inkább kivonulnak, nem adják fel szabadságukat

Diktatúrákkal szembeni állásfoglalás megszokott eszköze a kivonulás. Amikor egy-egy gondolkodó vagy művész úgy dönt, ismerjék inkább szűk körben, de nem hajandó feladni szellemi függetlenségét. A hetvenes években egy színészekből álló csoport, a Stúdió K döntött úgy, maguk építenek Pilisborosjenőn egy házat, ahol próbálni és játszani tudnak, de nem adják fel szabadságukat. Róluk szól a ma esti XXI. század.

Hégető Honorka-díjat nyert a Fókusz riporterének filmje

Az egyik legrangosabb szakmai díjat kapta meg kollégánk Forgó Viktor. A 16. alkalommal odaítélt Hégető Honorka-díjat vehette át a Magyarország legszegényebb falvairól szóló riportjáért. Több mint hetven alkotó jelentkezett filmmel és fotóval a pályázatra. A Fókusz riporterének filmje a legszegényebb emberek kiszolgáltatott helyzetét mutatja, amelyben ritkán felcsillanhat a remény.

Nyolc alkotó kapott idén Hégető Honorka-díjat

Nyolc alkotó – köztük a Fókusz riportere – kapott idén Hégető Honorka-díjat, ami az egyik legrangosabb szakmai elismerés. A koronavírus miatt a díjkiosztót interneten keresztül tartották. A díjazottak között van több felmondott Indexes újságíró és civilek, akiknek alkotásai a hátrányos helyzetben élők problémáit mutatják be.

Szabó István több, mint 50 éves pályafutásának alkotásai

Ennek a filmnek a készítése több mint fél éve kezdődött. Még a járvány előtt. Zenéről, moziról, színészekről, demokráciáról és diktatúráról vettünk fel egy több órás interjút Szabó Istvánnal egy hangos kávéházban. Az apropó új filmje, a Zárójelentés volt. Aztán jött a vírus. A filmvetítéseket felfüggesztették, a mozik bezártak, műsorunk is leállt. Amikor a kényszerszünet után újra elővettük az anyagot, úgy tűnt, mintha semmi nem változott volna az utóbbi hónapokban. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, mert olyan dolgokról volt szó, amelyek – történjen bármi – maradandóak.

1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért

Évtizedes hallgatás után 1988. júniusában százezren álltak ki az erdélyi magyarokért. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A tüntetés mérföldkő volt a rendszerváltás történetében. Márcsak azért is, mert jó 40 év után először lehetett nyíltan beszélni arról, hogy a határon túli magyarság is a nemzet része.

Kádár idején a határon túl élő magyarok ügye tabu volt

A Rákosi rendszer és az 56-os forradalom bukása után Kádár János, a pártállam vezetője ódzkodott minden nemzeti kérdéstől, az ’56-os forradalom egyik okát is a nacionalizmusban látta. Ezzel folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Kádár idején a határon túl élő magyarok ügye is évtizedekre tabu lett. A pártvezető egyébként Fiumében, a mai Rijekában született.

Mégsem 1526. augusztus 29-én volt a mohácsi csata?

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja a magyar történelem egyik legfontosabb várostromának és az egyik legfontosabb uralkodó halálának körülményeit vizsgálta. 1566. szeptember 7-e hajnalán saját sátrában halt meg Szulejmán szultán. Azon a napon, amikor oszmánok végső rohamot indítottak Szigetvár ellen, és amikor Zrínyi Miklós még életben maradt embereivel kitört onnan. A kutatók óráról-órára próbálták rekonstruálni az eseményeket, de valami nem stimmelt. A kutatócsapat – amely 5 éve világra szóló sikert ért el azzal, hogy megtalálta Szulejmán magyarországi sírját – tisztában volt vele, ha Szigetvár eleste és Szulejmán halála napjának évfordulója nem stimmel, más fontos történelmi események időpontját is meg kell vizsgálni. Például a mohácsi csatáét, amely 1526. augusztus 29-én történt.

Trianon 100: Amiről nem beszélünk, az nincs!

Amiről nem beszélünk, az nincs. Ez vezette a Rákosi rendszerben a kormányzatot Trianonnal és a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban. Ezzel folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat. Az újságok és a híradók a Szovjetunió érdekszférájába került szocialista országok közötti barátságról és együttműködésről szóltak, a korábbi háborúskodásról, és az igazságtalanságokról azonban mindenki hallgatott.

A párizsi békeszerződés sem hozott békét a Kárpát-medencében élő népek között

Nemcsak a trianoni, hanem a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés sem hozott békét a Kárpát-medencében élő népek között. A felvidéki területekről 1945 után csaknem 150 ezer magyarnak kellett elhagynia lakóhelyét. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

Második Trianon: a tragikus második világháború után jött az újabb békeszerződés

A második Trianonnal folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. A területek visszacsatolása és az eufória, majd a tragikus második világháború után jött az újabb békeszerződés, amely minden olyan területet visszavett Magyarországtól, amellyel 1920 után gyarapodott. A határokat újra az 1938 előtti vonalon húzták meg. Egy hely kivételével, de ott sem Magyarország járt jól.

Trianon 100: A kis magyar világ

A kis magyar világ, így hívták azt az 1940 és 44 közötti időszakot, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozott. Magyar katonák az erdélyi területeken kívül a Felvidékre, a Jugoszláv Királysághoz csatolt területekre és Kárpátaljára is bevonulnak. A Horthy-rendszer mindent a területek visszaszerzésének rendelt alá. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat.

30 éve választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot

30 éve, éppen ezen a napon választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, a rendszerváltás utáni időszak legnépszerűbb politikusát. Az első szabadon választott államfő 10 éven át töltötte be posztját. Ez idő alatt 4 miniszterelnökkel dolgozott együtt. Göncz Árpád 5 éve hunyt el, 93 éves korában.

Trianon 100: Az első bécsi döntés után jött a második

Az első bécsi döntés után jött a második, 1940 őszén újabb, a trianoni békeszerződéssel elszakított területek kerültek vissza Magyarországhoz. Észak-Erdély visszacsatolása nem volt zökkenőmentes, ráadásul a magyarok és románok nem éltek elkülönítve, ezért a konfliktusok nem szűntek meg.

Trianon 100: a bécsi döntés

20 évvel a vesztes első világháború után Magyarország visszakapta az elcsatolt területek egy részét. Ezzel foglalkozunk Trianon 100 sorozatunk újabb részében. 1938 november másodikán Bécsben egy nemzetközi bíróság döntött úgy, hogy 12 ezer négyzetkilométer és körülbelül egy millió ember újra Magyarországhoz tartozik.

Amikor az amatőr kincskeresők és a profi régészek összefognak

Konkurensekből szövetségesek. Egyre több amatőr kincskereső csatlakozik profi régészekhez, hogy közösen és ne saját szakállukra keressenek régi pénzeket vagy fegyvereket fémkeresővel. Nemrég találkozót adtak egymásnak olyan szervezetek, amelyek tagjai profi vagy amatőr kutatók, és akiknek az összefogásából egyre több minden kerülhet elő a földből vagy folyómedrekből.

A trianoni békediktátum miatt százezrek hagyták el otthonukat

A trianoni békediktátum következtében 4-500 ezer magyar hagyta le – a határon túlra került – szülőföldjét és költözött az anyaországba. Sokan voltak, akiknek menniük kellett, mert nem látták őket szívesen. Mások új hazájukkal nem tudtak megbékülni és költöztek szükséglakásokba, vagy éppen vasúti vagonokba.
A sorozat többi részéért kattintson ide.

Harminc éve az országgyűlési képviselők döntenek Magyarország államfőjéről

Éppen harminc éve döntötte el a Parlament, hogy Magyarország államfőjéről az országgyűlési képviselők döntsenek és nem népszavazás. Az államfőválasztás rendszere azóta sem változott. 1990 június 19-én egy másik fontos kérdés is naprendre került: milyen legyen az ország új címere? Koronás vagy Kossuth?

Közkegyelem 12 ezer embernek - a rendszerváltás egyik elfeledett pillanata

Közkegyelem 12 ezer embernek. A rendszerváltás egyik elfeledett pillanata éppen 30 éve, 1990 június 12-én történt, amikor a parlament úgy döntött több ezer elítélt büntetését törli vagy enyhíti. AZ MDF kormány javaslatát az SZDSZ nem támogatta, Kőszeg Ferenc akkori parlamenti képviselőjük szerint azért, mert sokan kimaradtak a pikszisből.

Nyomasztó emlékek és titkok a világ legborzasztóbb háborújáról

Néhány hete világszerte tartottak megemlékezéseket arról, hogy 75 éve fejeződött be a II. világháború. Magyarországon a legnagyobb pusztítást a főváros szenvedte el. Több mint 100 napig tartó ostrom után foglalta el a szovjet vörös hadsereg. Senki nem kíméltek. Se a saját katonáikat, se a civileket. Több ezer épület semmisült meg vagy vált lakhatatlanná. A harcokról még most, 75 év távlatából is kerülnek elő új dokumentumok.

Trianon: mi és miért történt 100 évvel ezelőtt?

1920. június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amelyhez kötik a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját. Területének kétharmadát, lakosságának felét elcsatolták. A döntés nem egy pillanat műve volt, hanem egy folyamat eredménye. 100 évvel ezelőtt sokkolta Magyarországot a trianoni döntés. Az RTL Híradóban hetek óta láthatják a békediktátum előzményeiről és annak következményeiről szóló sorozatunkat, most egy rövid összefoglalása jön annak, hogy pontosan mi és miért történt 100 évvel ezelőtt.
A sorozat többi részéért kattintson ide.

Kamikaze kormányként emlegette

Éppen harminc éve, 1990. május 23-án alakult meg a rendszerváltás első szabadon választott kormánya, amelyet Antall Jószef, a Magyar Demokrata Fórum elnöke vezetett. Kamikaze kormány - így beszélt saját kabinettjéről a miniszterelnök, mivel tudta, hogy az eladósodással és gazdasági nehézségekkel küzdő ország irányítása sem neki, sem minisztereinek nem hoz politikai sikert.

Trianon 100: Horthy Miklós kormányzása

A Tanácsköztársaság diktatúrája és a román megszállás után újabb fordulat következett Magyarország történetében. Ezzel folytatjuk Trianonról szóló sorozatunkat. Horthy Miklós vette át az ország irányítását, aki mindent a trianoni határok visszaállításának rendelt alá. A 24 évig tartó róla elnevezett korszakban ugyan értek el sikereket, az országot azonban újabb tragédiák érték.
A sorozat többi részéért kattintson ide.

Magyarország számára az első világháború vége nem hozott békét

Magyarország számára az első világháború lezárása nem hozta el a békét. Keleten a román, északon a csehszlovákok, délen pedig a szerbek szálltak meg területeket. A győztes nagyhatalmak szövetségének vezetői tisztában voltak vele, minél jobbak a területi pozícióik, annál előnyösebb lesz a helyzetük a béketárgyalásokon. Folytatjuk Trianon 100 című sorozatunkat!
A sorozat többi részéért kattintson ide.

Ki volt Pillangó valójában?

Börtöntöltelék, szélhámos vagy éppen kreatív és kedves személyiség. Sokféleképpen jellemzik Deák Ferencet, de az biztos, hogy aki egyszer is találkozott vele, soha nem felejti el az arcát. A tetőtől talpig tetovált férfi már 30 éve óriási feltűnést keltett különcségével, életéből pedig mára kiállítás is készült. Írt, rajzolt, zenélt, és még egy társasjátékot is kitalált. Saját magát tetoválta a börtönévek alatt. Ki volt ő valójában?

Traumák sorozata előzte meg Trianont

Folytatjuk sorozatunkat, amely nemcsak a 100 évvel ezelőtt békediktátummal, de az előzményekkel és a következményekkel is foglalkozik. Az első világháborús vereség után Magyarországon baloldali, majd szélsőbaloldali rendszerváltás történt. A Károlyi Mihály vezette népköztársaság, majd az azt követő Tanácsköztársaság is működésképtelen volt hosszú távon, így Magyarország válsága csak tovább mélyült.
A sorozat többi részéért kattintson ide.

30 éve alakult meg az első szabadon választott Országgyűlés

Magyarország modernkori történelmében 1990-ben volt az első választás, amely szabadnak és demokratikusnak volt tekinthető. 30 éve a parlamentbe 6 párt jutott be, a legtöbb képviselője az MDF-nek, utána az SZDSZ-nek volt. A két legnagyobb rendszerváltó párt közül ma már egyik sem létezik. Most az Országgyűlés 30 évvel ezelőtti alakuló ülésének legérdekesebb pillanatait idézzük fel.

Trianon 100: Három magyarázat Trianonra

Három dologgal magyarázzák a történészek, hogy 100 évvel ezelőtt miért történhetett meg a trianoni békediktátum. Az egyik a Kárpát-medencében élő népek nemzetalkotási törekvése, a másik a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Franciaország, vagy Nagy Britannia szándékai. A harmadik pedig maga az I. világháború, amely az Osztrák-Magyar Monarchia vereségével zárult, és ami lehetőséget adott a térképek átrajzolására. Folytatjuk a Trianon 100 című sorozatunkat.
A sorozat többi részéért kattintson ide.

Trianon 100: új sorozat az RTL Híradóban

Trianon 100 címmel sorozatot indít az RTL Híradó. Bemutatjuk, hogy mi történt 100 évvel ezelőtt, annak milyen előzményei voltak és milyen következményei lettek. A vasárnaponként jelentkező összeállításokban arról is szólunk, hogy az utóbbi évtizedekben a különböző politikai rendszerek hogyan foglalkoztak a területek elcsatolásával és a határon túlra került magyarokkal.
A sorozatot ide kattintva éri el.

Ezek voltak a leghajmeresztőbb álhírek a koronavírusról - de miért dőlnek be nekik sokan?

A koronavírus járvánnyal kapcsolatos hírek sosem látott mennyiségben öntik el az olvasólat és mivel nagy az érdeklődés, ezt sokan arra használják, hogy hangzatos címeket adva saját oldalukon növeljék a klikkelések számát. Az álhírek többségét közösségi oldalakon vagy kevéssé ismert portálokon terjesztik kitalálóik név nélkül. Az utóbbi hetekben viszont az is előfordult, hogy olyanok közöltek alaptalan híreket, akik megbecsült és köztiszteletben álló személyek. 

Elhallgatott hajókatasztrófa

Egy elhallgatott magyar hajókatasztrófa az ötvenes évekből. A XXI. század stábja derítette fel egy 1951-ben történt baleset részleteit, amelyet akkor még az áldozatok rokonai sem tudhattak meg. Az akkor működő politikai rendőrség az ÁVÓ jelentése szerint a balesetben 115-en eltűntek.

30 éve nyert az MDF


szerző:
2020.04.09. 12:06
30 éve nyert az MDF

1990 tavaszán a szavazatok majdnem negyedét szerezte meg az MDF a 45 év után rendezett első demokratikus választásokon. Egy rendszert váltottak le, pedig fél évvel korábban attól még féltek, hogy az állampárt utódja az MSZP nyeri a választásokat.

A koronavírussal együtt terjed a felhalmozás is

A felváráslás a koronavírussal együtt terjedő világjelenség. Mindegy, hogy melyik földrészen élő, szegényebb vagy gazdagabb emberekről van szó, mindenki tenni akar a maga biztonságáért. A gyógyszerek mellett a tartós élelmiszerek: konzervek, liszt és a cukor voltak azok, amelyekből jóval több fogyott márciusban. Nálunk a veszélyhelyzet kihirdetése után nőtt meg érezhetően a kereslet.

Spanyolnátha, kolera, TBC, majd védőoltás

Fertőzött ivóvíz, vagy nyers élelmiszerek fogyasztásával lehetett elkapni a kolerát, amely a világ egyik legfájdalmasabb fertőző betegsége. Hasmenéssel, hányással jár együtt, ami miatt nagy a kiszáradás esélye. A beteg a megfertőződés után akár már egy nappal is belehalhat. A rossz higiénés viszonyok miatt a világ fejletlenebb részein még most is előfordulnak kolerajárványok. Európát is a kolera kényszerítette rá, hogy tiszta ivóvízhálózatot és szennyvíz elvezető csatornákat építsen. A történelem folyamán viszont a legtöbben a TBC-ébe haltak bele, és emiatt vezették be az iskolákban az egészségnevelést, vagyis meg kellett tanulni szellőztetni, rendszeresen mosakodni és a koszos ruhákat tisztára váltani.

A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

A járványt Isten büntetésének tartották a középkorban

Fekete halál, így nevezték a középkorban a pestist, amely az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő betegség volt, és amely egy apró állatról, a patkánybolháról terjedt emberre. A pestist először a tatárok, mint vegyifegyvert vetették be Kaffában, 1346-ban, amikor a várat ostromolták. Történt ugyanis, hogy halott katonák holttestét hajítógéppel bedobták a falak mögé, hogy ott megfertőzzék az ostromlottakat. Az életben maradtak hozták aztán be Itáliába a dögvészt. A pestisjárványnak a Rákóczi szabadságharc végéhez is sokkal több köze van, mint ahogy arról tanultunk. Mire a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert a labancok előtt, már többen haltak meg pestisben, mint harcban.  

A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

A történelem legnagyobb járványai

Pestis, lepra, kolera, spanyolnátha, malária, kanyaró, TBC. Az emberiség története tele van olyan fertőző betegségekkel, melyek évszázadokon át képtelenek voltak meggyógyítani az orvosok. Az emberiség története igazából a járványok és az azok elleni küzdelmek története. Azok, akik valamilyen ismeretlen kórtól a különböző évszázadokban megfertőződtek, gyakran hosszú szenvedés után haltak meg, az pedig, hogy ki maradt életben, sokszor a szerencsén múlt. A járványok gyakran háborúk kimenetelét döntötték el, csak a védőoltások felfedezése és terjedése hozott fordulatot a fertőző betegségek elleni védekezésben. 

A járványokról szóló történelmi riportunk folytatását itt és itt találják.

Előkerültek A tanú kivágott részei - miről árulkodik az eredeti forgatókönyv?

A Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtaláltak a filmből olyan kivágott részeket, melyeket ha visszahelyezünk, egy másik filmet kapunk. Melyeket, ha megnézünk, akkor ízelítőt kapunk a cenzúra és öncenzúra működéséről.

Így digitalizálják a múltat

Évek óta azon fáradozik egy családi vállalkozás Budapesten, hogy a régmúlt híreit hozzáférhetővé és kereshetővé tegye bárki számára. Ők digitalizálták először Magyarországon a Bibliát, magyar költők verseit, mára pedig lényegében az összes magyar napilap, újság, folyóirat hírei között kereshetünk egyetlen klikkeléssel.

30 éve megszűnt a cenzúra, a szerkesztőségek olyan helyzetbe kerültek, mint addig még soha!

Éppen harminc éve fogadta el a parlament a sajtótörvény módosítását, amiután nemcsak állami szervezetek, de magánemberek is alapíthattak újságokat. Ezzel megszűnt a cenzúra, a szerkesztőségek olyan helyzetbe kerültek, mint addig még soha, az újságírók szabadon kérdezhették a döntéshozókat.

Egy mai festő, aki nem tartja magát kortársnak

Gyerekkorától rajzolt, a szülei nem tiltakoztak. Pilinszky János neki ajánlotta a magyar költészet egyik legszebb versét. Össze is házasodtak, de aztán egy másik férfi mellett találta meg a boldogságot, miután a forradalom után elhagyták az országot. Franciaországban ismerik és veszik a képeit, itthon keveset tudnak róla. Márkus Anna festőművész kalandos élete a XXI. században.

30 éve indult az első kampány

Tavaly elkezdtük, idén folytatjuk 30 éves visszatekintő sorozatunkat, hiszen a rendszerváltás 1990-ben teljesedett ki Magyarországon. Ekkor tartották az első demokratikus választásokat, alakult meg az MDF kormány, lett köztársasági elnök a volt 56-os, elítélt író Göncz Árpád, és főpolgármester az akkor 38 éves Demszky Gábor. Mindezeket egy sor változás előzte meg, például a választási rendszerben.

Keleti Éva egyetlen fotója egy egész életről mesél

A pillanat művészete. Így beszél hivatásáról Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, aki különleges élménnyel ajándékozta meg azokat, akik megnézték kiállítását a budapesti Műcsarnokban. Személyesen vezette körbe a látogatókat színészekről készült portréi között és mesélt. Olyan történeteket a magyar színházi világról, amiket rajta kívül csak kevesen ismernek.

Tárlatvezetés a Műcsarnokban Keleti Évával

Különleges hangulatú tárlatvezetésen vehettek részt azok, akik tegnap délután a Műcsarnokban megnézték Keleti Éva kiállítását. A 89 éves fotóművész maga vezette körbe a látogatókat és mesélt sok évtizedes pályafutásáról és az ezalatt az idő alatt készült színészportrékról. Keleti Éva tavaly újra elkezdett fényképezni, ezeket a képeit most lehet először látni.

70 évvel ezelőtt, ezen a napon jött létre a mai Nagy-Budapest

Most van hetven éve, hogy létrejött a mai Nagy-Budapest. 1950. január elsején összesen 7 kisvárost és 16 községet csatoltak a fővároshoz, ezzel megszületett a főváros mai formája. Sokan Rákosi Mátyás megalomániájának tudják be a korábbinál kétszer nagyobb Budapest megszületését, pedig a tervek már évtizedekkel korábban megvoltak.

Atomfegyverek és a titkos magyar rakétadandár a XXI. században

30 évvel ezelőtt még Magyarországról is ki tudtak volna lőni atomrakétákat nyugati országok felé. Olyan scud rakétákat, amelyek 10 perccel később jóval nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a második világháború végén Japánban. 30 éve, ezekben a napokban szembesült ezzel a ténnyel Magyarország miniszterelnöke is, aki emiatt akkor a lemondását fontolgatta.

20 év után készített új képeket Keleti Éva

Különleges kiállítás nyílt kedd este a budapesti Műcsarnokban, Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész 300 képét nézhetik meg a látogatók. A kiállításban láthatóak az 40-50 évvel ezelőtti és a mostani színésznemzedék portréi. A nyolcvannyolc éves fotós 20 év szünet után ugyanis új képeket készített.

Jó volt Berlinben magyarnak lenni a fal leomlása után!

Pontosan harminc éve, november kilencedikén egy keletnémet Trabant nekiment egy nyugat-berlini Mercedesnek. Azután, hogy egy aznapi sajtótájékoztatón történt egy kis baki. Az ügyeletes pártfunkcionárius ugyanis arra a kérdésre, hogy mikortól lehet átmenni szabadon a Nyugat-Berlint 185 km hosszan körbeölelő falon, nem tudta a pontos választ és azt mondta, hogy mostantól. Jó volt 1989-ben magyarnak lenni NDK-ban és NSZK-ban is, ezt Fenyvesiék mondják, akik ma is őriznek egy darabot a berlini falból.

Karácsony a Római parttól távolabb építené meg a gátat

Nem a Római parton, hanem attól távolabb építene védművet az új főpolgármester. Karácsony Gergely híradónknak azt mondta, ha az új közgyűlés elfogadja, akkor egyelőre változtatási tilalmat rendelnek el a területen, és az biztos, hogy a fákat nem fogják letarolni.

545 nap: A rendszerváltás másfél éve Németh Miklós miniszterelnökkel

Németh Miklós Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején és évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra miniszterelnök. De ő visszavonult. És nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Viszont 30 évvel a köztársaság kikiáltása után az RTL Klubbal kivételt tett és igent mondott a felkérésünkre. Az 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke című dokumentumfilmből az ő szemszögéből mutatjuk meg, hogyan vált Magyarország népköztársaságból köztársasággá.
A teljes dokumentumfilmet az RTL Moston, ide kattintva nézheti meg.

545 nap: egy film Németh Miklósról, a rendszerváltás miniszterelnökéről

Október 23-án nemcsak az '56-os forradalmat, hanem a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóját is ünnepeljük. AZ RTL Klub különleges műsorral készült a harmadik köztársaság kikiáltásának 30-dik évfordulójára. Kedd este egy Németh Miklóssal, a rendszerváltás miniszterelnökével készített filmet láthatnak. A volt kormányfő személyes sorsán keresztül beszélt arról, ő hogyan látta a rendszerváltást, milyen előzmények vezettek a fordulathoz és hogyan alakult politikai karrierje.

Különleges bábok és emberek, akiknek világhírű előadásokat köszönhetünk

Vitéz László. Misi mókus, Mazsola és Tádé. A gyerekek sosem bírták szó nélkül az előadásokat, amiken a felnőttek is jól szórakoznak. Ezeknek a rezzenéstelen arcú figuráknak 70 éve önálló színházuk van, de történetük sokkal régebbre nyúlik vissza.

500. adásával jelentkezik hétfőn este a XXI. század

500. adásával jelentkezik ma este a XXI. század, az RTL Klub saját gyártású történelmi magazin műsora. 2002 novemberében, majd 17 éve tűnt fel először a képernyőn a dokumentumfilm-sorozat, amely 20. századi témákat dolgoz fel hétről-hétre.

Újra fényképez Keleti Éva

A 88 éves Kossuth-díjas művész a magyar színházi fotózás egyik legnagyobb alakja, évtizedeken át készített portrékat színészekről. Most új sorozatot készít, amit a Műcsarnokban állítanak ki. Az RTL Híradó többször is elkísérhette a fotózásokra.
Szirtes Ági, Molnár Piroska színészművészhez és Maurer Dóra festőművészhez az RTL Híradójának stábja is elkísérte.

KELETI ÉVA: Analóg gondolkodással használom a digitális technikát

25 év után újra fényképezőgépet vett a kezébe Keleti Éva fotóművész, hogy friss képekkel készüljön decemberi kiállítására. A Műcsarnokban több mint hatvan művészről készült portréját mutatják be. Szirtes Ági, Molnár Piroska színészművészhez és Maurer Dóra festőművészhez az RTL Híradójának stábja is elkísérte. Szirtes Ágit édesapja - Szirtes Ádám - sírjánál, Molnár Piroskát és Maurer Dórát otthonában fotózta a Kossuth-díjas Keleti Éva, akit minden alkalommal Fábián Éva fotóművész kísért el.

Régen börtön járt azért, ha valaki a politikai rendszert szidta

1989. szeptember 27-én fogadta el a parlament a Büntető törvénykönyv módosítását, amivel olyan bűntettek, mint például az izgatás, semmissé váltak. Pedig évtizedeken át börtön járt azért, ha valaki az ország vezetőit vagy a politikai rendszert szidta. Vagyis olyat tett, amire ma azt mondanák: szabadon elmondta a véleményét.

Nem mindenben tudtak megegyezni

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve megállapodással, de nem egyetértésben zárta ülését a Nemzeti Kerekasztal. Ez volt az a fórum, amin az ellenzéki pártok, az MSZMP, valamint társadalmi szervezetek vezetői találkoztak azért, hogy Magyarország demokratikus átalakításáról tárgyaljanak. A résztvevők az államfő választás módjáról nem tudtak megegyezni.

Határnyitás akkor és most

1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

Át kell írni a tankönyveket a mohácsi csatáról?

Újra lehet írni a történelemtankönyveket? 1526. augusztus 29-én Magyarország történelmét meghatározó ütközetben csapott össze Szulejmán oszmán uralkodó és II. Lajos magyar és cseh király serege. Tavaly beszámoltunk róla, hogy egy tudósokból álló társaság elhatározta, hogy tisztázzák a csatával kapcsolatos nyitott kérdéseket. Most elmondják, milyen válaszokat találtak kérdéseikre.

 

Több százan szöktek át a határon

30 éve a Páneurópai Piknik egy fesztiválnak indult, aztán több száz keletnémet kihasználva az ünnepi hangulatot átszökött a határon. 1989 nyarán több ezren utaztak az NDK-ból Magyarországra azért, mert itt már nem volt vasfüggöny, és úgy gondolták, innen juthatnak a legkönnyebben Nyugatra.

30 éve ezen a napon mondta el legendás beszédét George Bush

30 éve éppen ezen a napon jött Magyarországra először amerikai elnök. Folytatjuk a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából indított sorozatunkat. Idősebb George Bush látogatása nemcsak a magyarok, hanem az amerikaiak számára is meghatározó élmény volt. A szakadó esőben elmondott Kossuth téri beszédje máig emlékezetes.

30 éve halt meg Kádár János

30 éve éppen ezen a napon halt meg Kádár János, aki több évtizeden át határozta meg Magyarország sorsának alakulását. Az 56-os forradalom elfojtása után került hatalomra és egészen a rendszerváltásig tartott a róla elnevezett korszak, amire sokan nosztalgiával, mások utálattal tekintenek vissza. Egy biztos: ellentmondásos személyiség volt.

30 éve temették újra Nagy Imrét

30 éve ezen a napon szimbolikusan is lezárult a Kádár-korszak. 1989 június 16-án újratemették Nagy Imre néhai miniszterelnököt és mártírtársait, akiknek hamvait pár hónappal korábban a rákoskeresztúri Új köztemető 301es parcellájában hantoltak ki. Több száz ezer ember búcsúztattál az 1956os forradalom utáni megtorlást áldozatait. A Hősök terén felállított ravatalnál - bár előtte halálos fenyegetést kapott - Németh Miklós miniszterelnök is megjelent. Erről az RTL-nek adott exkluzív interjúban beszélt.

30 éve ült össze a Nemzeti Kerekasztal

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve éppen ezen a napon ültek először tárgyaló asztalhoz a pártállam és az ellenzéki pártok vezetői. Az úgynevezett Nemzeti Kerekasztal célja az volt, hogy kompromisszumos döntés szülessen Magyarország demokratizálódásáról.

Magyar szavazók Párizsban

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választók, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak, ott is leadhatják a szavazatukat - mint máskor, most is sokan átjelentkeztek. Borsody István kollégánk éppen Párizsban forgat, onnan küldött tudósítást.

A magyar underground egyik utolsó frontembere

Menyhárt Jenő 60. születésnapján kétezer ember előtt játszott zenekarával. Együtt hördült fel elegáns cégvezető és bölcsésznek maradt értelmiségi, amikor megszólalt a Romolj meg vagy a Mocskos idők. Ezen az estén visszatértek közös múltjukhoz, amiből kitörölhetetlenek Menyhárt Jenő dalai. Portré a magyar underground egyik utolsó frontemberéről sok zenével.

Megtalálták A tanú című film cenzúrázatlan változatát

Filmtörténeti kuriózum! A Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai megtalálták és restaurálták az egyik legnépszerűbb magyar film: A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát. A számtalan poénja miatt még ma is sokszor idézett filmszatíra kivágott részei közül az egyik új fényben világítja meg a filmet. A jelenet ugyanis kifejezetten drámai.

30 éve bukott meg végleg Kádár

30 évvel ezelőtt ezen a napon állították fel elnöki posztjából Kádár Jánost - az akkor egyedüli párt, az MSZMP Központi Bizottsága nyugdíjazó levelet írtak az akkor már beteg pártelnöknek. Ezzel véget ért a nevével jelzett, 1956 óta tartó korszak. 30 éve volt a rendszerváltás - sorozatunkban az MSZMP KB 1989. május 8-i ülését és az ahhoz vezető utat mutatjuk be.

Éppen 30 éve indultak haza a szovjet hadsereg első egységei Kiskunhalasról

Éppen 30 éve, 1989 április 25-én indultak haza a szovjet hadsereg első egységei Kiskunhalasról, ami az egyik legfontosabb feltétele volt annak, hogy Magyarország független legyen. Hiszen évtizedek óta állomásoztak úgymond ideiglenesen magyarországi laktanyákban. A kivonulás előkészítésének körülményeiről Németh Miklós volt miniszterelnök beszélt a XXI. századnak adott exkluzív interjúban.

Az első rést a vasfüggönyön, Magyarországon ütötték

Hogy miért és kinek az ötlete alapján, valamint mikor és hol kezdték el bontani a vasfüggönyt, a határőrség volt vezetői és Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke mondta el. Exkluzív interjúk és sosem látott felvételek a XXI. században.

A vasfüggöny lebontásának igaz története a XXI. Században!

Különleges adással készül a ma esti XXI század: a vasfüggöny lebontásának igaz történetét dolgozta fel a műsor, aminek interjút adott a visszavonultan élő Németh Miklós volt miniszterelnök is. A hivatalos nevén elektromos jelzőrendszer lebontásáról kevesen tudtak a kormányfőn és a Határőrség vezérkarán kívül, még az akkori külügyminiszter, Horn Gyula sem volt tisztában azzal, hogy átjárható a határ.

 

30 éve ezen a napon kezdték el lebontani a vasfüggönyt

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. 30 éve ezen a napon kezdték el bontani a vasfüggönyt. Évtizedeken át osztotta két részre Európát, elzárva egymástól a szocialista és kapitalista országokat.

Kiállítás a Fortepan képeiből, ahol megelevenedik a történelem

110 ezer fotó gyűjteménye, amihez bárki hozzátehet és amiből bárki felhasználhat fényképeket, ez a Fortepan. Egy internetes oldal, amin megelevenedik a XX. század történelme. A 10 éve működő internetes oldal egy ingyenesen használható fotóarchívum, aminek gyűjteményéből a Nemzeti Galériában nyílt most kiállítás.

A rendszerváltás egyik emblematikus pillanata és George Bush látogatása

George Bush volt az első amerikai elnök, aki 30 évvel ezelőtt Magyarországra látogatott. Akkor még kommunisták irányították az országot és több tízezer szovjet katona állomásozott a laktanyákban. De az Egyesül Államoknak akkor fontos volt Magyarország. Már a látogatás híre is nagy port kavart, hiszen George Bush volt az évtizedeken át bírált és támadott kapitalista Nyugat első számú vezetője. George Bush 30 évvel ezelőtti látogatásának sosem látott felvételeit este láthatják a XXI Században.

A világ leghatékonyabb tűzoltó készüléke pokoli körülmények között is megállta a helyét

Koromfekete volt az ég Kuvait felett, amikor 30 éve a visszavonuló iraki hadsereg felrobbantotta a törpeállam olajkútjait. Hónapokig tartott az oltás, amerikai és kanadai különleges tűzoltó egységek dolgoztak az arab országban, ahová egy kis magyar csapat is érkezett. Gépük volt a világ leghatékonyabb tűzoltókészüléke, a BIG Wind – magyarul Nagy szél. Ennek történtét dolgozza fel ma este a XXI. Század. 

100 éve ezen a napon kiáltották ki a magyar tanácsköztársaságot

Március 21-e sokáig állami ünnep volt, koszorúkkal megemlékezésekkel, pedig a 133 napig tartó diktatúra ideje alatt vérengzésekkel tartották terror alatt az embereket.

30 éve történt: Cserhalmi György felolvasta a civilek követeléseit

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. Abban az évben ezen a napon több tízezren tiltakoztak a szabadságjogok korlátozása miatt Budapesten.A civilek követeléseit Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész olvasta fel. Ez a rendszerváltás szimbolikus eseményévé vált.

Nők és az ő csodálatos buszaik

1979-ben létszámhiány miatt döntött úgy a Budapesti Közlekedési Vállalat, hogy nemcsak férfiak, nők is beülhetnek a vezetőfülkébe és szállíthatják az utasokat. Egyikük sok év után, a XXI. század kamerája előtt ült újra kormány mögé, méghozzá egy felújított 260-as Ikarusba. Hogy mit szóltak a férfiak az első buszvezető nőkhöz, kiderül a XXI. században.

70 katonai szolgálatot megtagadó fiatalt engedtek szabadon a baracskai börtönből

Folytatjuk visszatekintő sorozatunkat a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, hónapról hónapra idézzük fel 1989 eseményeit. Abban az évben március 1-jén 70 olyan fiatalt engedtek szabadon a baracskai börtönből, akiket azért ítéltek el, mert megtagadták a katonai szolgálatot. Akkor még akár több év börtönt is kaphatott az, aki nem volt hajlandó bevonulni.

MSZMP: 1956 nem ellenforradalom

Az RTL Híradó történelmi visszatekintő sorozatot indít, amelyben hónapról hónapra felidézzük az 1989-es év legfontosabb eseményeit. 30 éve, ezen a napon a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testülete úgy döntött, 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, és hogy az addigi egypártrendszer helyett lehetséges a többpártrendszer bevezetése. 

 

Hófehér: az egyik legviccesebb felnőtteknek szóló rajzfilm!

Morgó, Tudor, Szundi, Szende, Vidor, Hapci, Kuka, vagy inkább Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap. Hófehérke helyett pedig elég annyi: Hófehér. Az egész estés animációs filmek egyik legjobb, de kevésbé ismert darabjával foglalkozik a XXI. Század. A Hófehér kicsit savanyúbb, mint Walt Disney filmje, de a miénk. Nem kritizálta a politikai rendszert, de a forgatókönyvben volt egy jelenet, amit végül nem lehetett megrajzolni.

Fábri Zoltán a kulisszák mögött

Magyarország egyik legismertebb filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról szól a XXI. század adása. Egy régóta őrzött interjú és sosem látott próbafelvételek Borsody István filmjében.

Kondorosi Éva - hatalmas jelentőségű felfedezést tett

Kondorosi Éva kiemelkedő eredményt ér el a molekuláris biológia területén, kutatásai a Föld élelmiszerproblémáira is megoldást nyújthatnak. A komoly nemzetközi karriert befutó, biológusként végzett tudós a kémiai ökológia területén nyerte el a Nobel-díjhoz hasonló elismerést, a Balzan-díjat. Ha szavazni szeretne, ide kattintva megteheti!

Mi is volt az a Sajtókamara?

Nem írhatott bárki újságot, nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre. Baj volt, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt vagy vitatkozott vagy külföldi véleményeket idézett. Hazaárulóvá válhatott!

A Sajtókamara feladata a XXI. Században!

Meghatározták, hogy kik írhatnak újságot és azt is, hogy a cikkek milyen elvek szerint jelenjenek meg. Az 1938-ban létrehozott Sajtókamaráról lesz szó a ma esti XXI században. A szervezet a feladata, a gyanús újságírók kiszűrése volt.

Fordulat a mohácsi csata kutatásában

A 130 éve tartó folyamatos kutatás után most a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy gondolják, olyan helyen harcoltak egymással a török és keresztény seregek, ahol eddig nem voltak az ásatások. Történészek nemcsak a csata helyét, hanem a mohácsi vész körül kialakult legendákat is újravizsgálják.

 

Újra megnyitotta kapuit a Szépművészeti Múzeum

3 év után szerdán újra megnyílt a teljesen felújított Szépművészeti Múzeum. Az épület minden XXI. századi igénynek megfelel, a rekonstrukció 12 milliárd forintba került. Már a nyitás előtt félórával hosszú sor kígyózott a múzeum előtt. 

Több millió nézőt vitt be a mozikba - A színházcsináló Várkonyi Zoltán

Jókai Mór regényeiből rendezett filmeket, több millió nézőt vitt be a mozikba. A Vígszínház is mindig tele volt, a közönséget szolgálta. Egy kommunista, aki polgári színházat csinált és romantikus regényekből készített filmeket, Várkonyi Zoltán a XXI. században.

„Én vezettem, azt mondd meg…”

Egy legendás magyar rajzfilm születésének történetét dolgozta fel a XXI. század. A Macskafogó még most is sokak kedvence, pedig több mint harminc éve készítették. Lelkes rajongók és a Nemzeti Filmarchívum közösen digitalizálta és felújította a filmet, amit újra vetítettek a mozik. Népszerűsége töretlen.

 

Női kutatókat díjaztak

Egy vegyész és egy biológus kapta idén a L’Oréal–UNESCO, A nőkért és a tudományért díjat. Kubinyi Enikő a kutyák öregedését kutatja, Csapó Edit a Szegedi Tudományegyetemen pedig olyan fluoreszkáló anyagokkal foglalkozik, amelyek végigkísérik a gyógyszerek útját a testben.

Kádár elfeledett faluja

Kapoly az egykori első titkár miatt volt híres, a falu, ahol most ennek semmi nyomát nem látni. Elmúlt, az enyészeté lett mindaz, amit korábban legendák öveztek…

Visszatért a fogsága helyszínére

Vissza Snagovba. Hatvan évvel fogsága után visszautazott abba a romániai városba Vásárhelyi Mária, ahol fogolyként majdnem két évet töltött el, amiért apja – Vásárhelyi Miklós - sajtófőnöke volt a Nagy Imre kormánynak. A forradalom leverése után a kormányfőhöz közel álló és később perbe fogott politikusokat családjaikkal együtt száműzték. Vásárhelyi Mária útjáról a XXI század készített filmet.

Tisztázni akarják a mohácsi vész részleteit a tudósok

Különleges vállalkozásba kezdtek magyar tudósok. Minden részletét tisztázni akarják az 1526-os mohácsi vésznek, mert bár a az összes történelem tankönyvben szerepel és mindenki tud róla, valójában rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A legérdekesebb, hogy máig nem találták meg annak a több mint 20 ezer katonának a maradványait, akik odavesztek a harcban.

Újra kutatják a mohácsi vészt

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.

 

Hosszú hétvége: teltház a szálláshelyeken

Tömeg van a Balatonon, és teltház a szálláshelyeken – elkezdődött a háromnapos ünnepi hosszúhétvége. A szállásadók szerint már hetekkel ezelőtt lefoglaltak szinte minden szobát. Debrecenben az augusztus 20-ai virágkarnevál miatt fogyott el minden szabad hely. Az járt jól, aki már tavasszal szállást foglalt magának.

Nem lesz gyalogoshíd a Lánchíd

A Lánchíd nem alkalmas gyalogoshídnak, erről beszélt szakértői véleményre hivatkozva Tarlós István. A főpolgármester ugyanakkor azt mondta, támogat egy csak gyalogosoknak készülő átjárót, ami a Margit-szigetre vezetne. Tarlós István interjút is adott az RTL Híradónak.

^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való