KERESÉS search-close

Eddig külföldön dolgoztál, de már hazaköltöztél? A munkaügyi központ szerint akkor is migráns vagy!

szerző:
2015.10.27. 13:09
A munkaügyi központokban migránsként veszik nyilvántartásba azokat a magyar lakcímmel és állampolgársággal rendelkező személyeket, akiknek előtte külföldi munkaviszonya állt fenn. A hivatalos indoklás szerint ezzel valójában a munkavállaló életét próbálják megkönnyíteni. Utánajártunk, így van-e!
Egyik olvasónk meglepő dolgot tapasztalt, amikor 9 hónapnyi külföldi munkavállalás után ismét itthon szeretett volna elhelyezkedni: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában migránsként vették nyilvántartásba. Levelében azt írta, egy gyermekes egyedülálló anyukaként azért vállalt munkát Bécsben, hogy jobb anyagi körülményeket biztosíthasson gyermekének, ugyanakkor a munkát nem tudta összeegyeztetni az otthoni feladatokkal, ezért végül mégis úgy döntött, hogy itthon néz állás után.
 

Meglepetésére a regisztráció során a "migráns" szót vitték fel az irataira.


Eddig külföldön dolgoztál, de már hazaköltöztél? A munkaügyi központ szerint akkor is migráns vagy!
 
Az esettel kapcsolatban megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt, és rákérdeztünk, milyen szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra, akik korábban külföldön vállaltak munkát. Két hétbe telt, de megérte kivárni a választ: kiderült, hogy ez a hivatalos eljárásrend ilyen esetben.
 
Most Ön is értetlenül néz maga elé?
 

Semmi baj, elmagyarázzuk!

 
Az álláskeresők ellátásáról az 1991. évi IV. törvény rendelkezik. Ennek vérgehajtására a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott egy eljárásrendet, és ezt alkalmazzák jelenleg országszerte a munkaügyi központokban. Ez alapján migránsnak számít mindenki, aki:
 
  • az Európai Gazdasági Térség állampolgára
  • hontalan
  • menekült
  • határ menti munkavállaló
  • hazatérő munkavállaló
Vagyis amikor valaki külföldi munkavállalása után visszatér Magyarországra, és álláskeresőként regisztrál, akkor automatikusan migránsnak minősül. Akkor is, ha közben végig rendelkezett hazai lakcímmel és állampolgársággal.
 

Paradox módon tehát a hivatal szemében nem akkor válik valaki migránssá, amikor külföldre megy dolgozni, hanem akkor, amikor hazatér, és ellátásért folyamodik, azaz regisztrál a rendszerben.

 
Mindez állítólag azért van, hogy a munkavállaló érdekeit védjék. Méghozzá a következő módon:
 
"[...] a cél az, hogy az államok szociális biztonsági rendszerei között fennálló különbségek miatt ne szenvedjen sérelmet a személyek államok közötti szabad mozgásának elve, vagyis, hogy a munkavállalók, vállalkozók ne veszítsék el az egyik tagállamban a szociális biztonság területén megszerzett jogaikat, ha egy másik tagállamban vállalnak munkát."
 
A törekvés természetesen érthető: képzeljenek el mondjuk egy olyan esetet, amikor valaki hónapokig-évekig külföldön dolgozik, oda adózik és ott fizeti be a járulékokat. Aztán hazatér a saját országába, majd annak ellenére, hogy ott addig nem vette ki a részét a közteherviselésből, állami ellátást kap. Ez a helyzet semmiképp sem ideális.
 
De nem kevésbé visszatetsző a mostani szabályozás sem. Bár az indoklásban az áll, hogy a munkavállaló szociális biztonságának megőrzése a cél, ez a helyzet éppen hogy ellehetetleníti azt: az illetőnek ugyanis abban az országban kellene ellátásért folyamodnia, ahol eddig dolgozott, hiszen ott fizette be az őt erre feljogosító járadékokat. Magyarul:
 

ahhoz, hogy a külföldön végzett munka után munkanélküli segélyt kapjunk, külföldön is kell maradni.

 
A szabályozás jelen formájában tehát nem az egyes tagállamok szociális rendszereinek összehangolását segíti elő, hanem éppen ellenkezőleg: országhatárokhoz köti az egyes ellátásokat, ezáltal épp a munkaerő szabad áramlásának elve ellen dolgozik, hiszen a munkavállaló abban lesz érdekelt, hogy ott maradjon, ahol addig is dolgozott.
 
Ezzel a külföldről hazatérő munkavállaló hátrányt szenved, ami viszont szembemegy a külföldre szakadt munkavállalók hazacsábítására vonatkozó általánosan megfogalmazott kormányzati céllal.
 
A kormányhivatal levelében úgy fogalmaz:
 
"[...] a Migráns felirattal ellátott Álláskeresők Kiskönyvén a "Migráns" felirat nem az ügyfelet azonosítja, hanem a járási hivatal foglalkoztatási osztályának információ nyújtói számára ad segítséget."
 
Az igazság tehát az, hogy a migránsként való regisztrációval
 

nem a munkavállaló, hanem a munkaügyi hivatal dolgozóinak munkáját könnyítik meg.

 
A megoldás természetesen nem a magyar hatóság kezében van: ehhez uniós szinten kellene összehangolt szociálpolitikát folytatni és stratégiai célokat meghatározni. Amíg azonban mindez nem következik be, nem szerencsés, hogy egy, a menekültválságban érintett ország egyik hivatala a híradásokban gyakran a menekültek szinonímájaként (egyébként helytelenül) használt kifejezéssel bélyegzi meg az ügyfeleit, még akkor is, ha e címkét nem nekik szánja, hanem saját dolgozóinak, tájékoztatásul. Az ember ugyanis már csak olyan, hogy nem esik jól neki, ha a saját hazájában bevándorlónak nevezik.
^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való