KERESÉS search-close

űrszonda

29 tartalom van megjelölve ezzel a címkével: "űrszonda"

Csúcsforgalom a Mars felé

Elindulhat az arab világ első bolygóközi missziója, méghozzá a Marsra. Az Egyesült Arab Emírségek szondáját a japánok űrállomásáról indítják útnak, ha az időjárás is engedi. A Mars kedvező állását más országok is ki akarják használni: a kínaiak és az amerikaiak is elindulnak hamarosan.

Sikerült az átrepülés a NASA űrszondájának

Elérte a legtávolabbi vizsgált égitestet a NASA űrszondája. A Plútóról is felvételeket készítő szonda legújabb felvételeit várhatóan holnap hozzák nyilvánosságra. A roppant nagy távolság miatt további hónapokba telik, míg minden információt haza tud küldeni a New Horizons.

Elhagyta a naprendszert az 1977-ben útnak indított űrszonda

Elhagyta a Naprendszert és csillagközi térben hajózik az 1977-ben útnak indított Voyager-2. Az amerikai űrszonda ikerpárja, a Voyager-1 mellett a másik ember alkotta eszköz, amely távozott csillagrendszerünkből. Mindkét Voyager egy különleges CD-t visz magával az emberiség üzenetével idegen civilizációk számára.

Sikeresen landolt a Marson a NASA űrszondája

Boldogság az amerikai űrkutatási hivatalban. Leszállt a Marson a NASA májusban indított szondája, amely a 15. ember alkotta eszköz a vörös bolygón. A sikerhez rengeteg dolognak kellett működnie, elég lett volna egyetlen aprócska hiba, hogy a Mars belső rétegeinek, és az élet nyomainak vizsgálataira fejlesztett robot elpusztuljon.

Sikeresen landolt az első űrszonda a Marson

Az InSight nevű űrszondát május 5-én indította útjára az amerikai űrkutatási hivatal. A legfőbb célja, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak a kőzetbolygók szerkezetéről és keletkezéséről, de feladatai közé tartozik a vörös bolygó mélységének és a hőmérsékletének a mérése is.

Szellő István nevével (is) repül a Naphoz a szonda

A Naphoz küldi az amerikai űrkutatási hivatal legújabb űrszondáját, amit a tervek szerint a nyár közepén bocsátanak fel. A szerkezet sokkal közelebb lesz csillagunkhoz, mint a legbelső bolygó, a Merkúr. Ráadásul a pénteki határidőig bárki jelentkezhetett a nevével, amit a szonda magával visz. Még Szellő István is váltott egy jelképes jegyet.

Az emberiség legeredményesebb űrszondája volt

A Szaturnuszba csapódott, agy ért véget a Cassini Űrszonda húsz évig és 8 billió kilométeren át tartó küldetése. Feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja magát a bolygót, látványos gyűrűjét és minél több holdat, amelyhez éppen közel kerül. Az emberiség legeredményesebb űrszondája volt, és a legköltségesebb is, három milliárd dollárba, azaz 780 milliárd forintba került.

Pályára állt a Juno

Pályára állt a Juno nevű űrszonda a Jupiter körül. A tudósok azt remélik, hogy az eszköz segíthet jobban feltérképezni és megismerni naprendszerünk legnagyobb bolyóját. Az űrszonda a tervek szerint 20 hónapon át kering majd a gázóriás körül.

Páratlan videó a Plútóról

A törpebolygó egy szakaszának felszínét fényképezte végig az az űrszonda, amely csaknem egy éve haladt el a Plútó mellett. A képek most egyben láthatók, és így mindenki megcsodálhatja a hegyekkel, völgyekkel szabdalt, jeges területekkel borított bolygót. Az űrszonda tavaly júliusban közelítette meg a Plútót, de az adatátvitel lassúsága miatt sok időbe telik, míg az adatokat eljuttatja a Földre.

Magyar siker a Mars-kutatásban

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Mars-kutatás: szenzációs magyar siker

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.

A holdra készül a Puli űrszonda

Nem mindennapi eredményt ért el egy magyar tervezői csapat, akik – autentikusan - Pulira keresztelt űrszondájukat felküldhetik a Holdra, így ezzel mi lehetünk a negyedik ország, akinek ez sikerül. Hogy pontosan mit is tud, azt reggel megmutatták tervezői. Vendégünk volt Pathy Miklós, Földi Szegmens koordinátor, Dr. Pacher Tibor., alapító, csapatvezető.
 

Tudományos szenzáció: fantasztikus képek a Plútóról!

Bonyolult számítások, fejlett űrtechnológia és egy 9 éven át tartó út kellett ahhoz, hogy a New Horizons űrszonda 12 500 km-re megközelítse a Plútót. Mindez viszont úgy tűnik kifizetődő volt, mert nem mindennapi képek érkeztek az űrszondáról, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy talán egy kicsit jobban megismerhessük a rejtélyes kisbolygót.

Történelmi randevú a Plútóval

Sikeresen elhaladt a Plútó törpebolygó mellett az amerikai űrkutatási hivatal űrszondája. 9 és fél év alatt jutott az égitest közelébe, a találkozó hét és fél milliárd kilométerre volt a Földtől. Az űrszonda minden eddiginél élesebb és pontosabb fotókat készített a Plútóról, amiket a következő napokban küld el a NASA központjába.

Fotó a Balatonról, 31 kilométer magasból

Lenyűgöző űrfelvételek készültek Magyarországról. Amatőr csillagászok Keszthelyről bocsátottak fel szondát világűrbe, és ritkán látható felvételeket készítettek például a Balatonról is. A szonda 31 ezer méteres magasságig jutott, és a vicces kedvű csillagászoknak hála egy szelet szalámit is magával vitt, ami persze odafönt megfagyott.

LÁTVÁNYOS: Így néz ki a Balaton a világűrből

Amatőr csillagászok Keszthelyről bocsátottak fel szondát a közeli világűrbe, ami ritkán látható felvételeket készített a Balatonról és a Dunántúlról is. A vicces kedvű csillagászok egy szelet szalámit tettek útitársként a szonda mellé.

A Rosetta űrszonda magyar kutatói

Magyar tudósok közreműködésével írt történelmet az európai űrkutatás. Novemberben először szállt le ember alkotta eszköz egy üstökös felszínére. A Rosetta űrszonda 10 éve indult és több mint 6 milliárd kilométert tett meg, mielőtt egyik egysége leszállt a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. Az Év Embere választás egyik jelöltje a leszálló egység legfontosabb alkatrészeit kifejlesztő magyar tudóscsapat.

A Rosetta űrszonda magyar kutatói

Landoltam. Az új címem 67/P – ez volt a Rosetta űrszonda Philae nevű egységének első twitterüzenete. Az, hogy az első ember alkotta tárgy, amely egy üstökösön landolt, magyar nyelven is üzent a világnak, annak köszönhető, hogy az Európai Űrügynökség programjában számos magyar tudós is részt vett. A Philae leszállóegységének „agyán” többek között az MTA Energiatudmányi Kutatóközpontjának, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói is dolgoztak. Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés nekünk az űrkutatás felé.


 

Nincs kapcsolat az űrszondával

Elhallgatott az üstökösre leszállt űrszonda. A Philae az első űrszonda, ami le tudott szállni egy üstökösön. Igaz, az eredetileg tervezettnél egy kilométerrel arrébb, árnyékos helyen landolt, így nem éri elég napsütés, hogy feltöltse magát, enélkül ugyanis nem tud adatokat küldeni.


 

Történelmi tett félmilliárd kilométerre

Landoltam! Az új címem: 67P - ezt twittelte számos más nyelv mellett magyarul a Rosetta űrszonda Filé nevű egysége, amikor nem sokkal 5 óra után leszállt a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre, a Földtől több mint 500 millió kilométerre.
 

Kiderítheti, hova tűnt a víz a Marsról

Elképesztő fékezéssel állt pályára a legújabb amerikai űrszonda a Mars körül. Körülbelül fél óra alatt 4 és fél ezer kilométer per órával csökkentették az űreszköz sebességét több mint 220 millió kilométeres távolságból.

Hajnalban érkeznek a műhold darabjai

A szerkezet jelenleg még másfél óránként kerüli meg Földünket, így kiszámíthatatlan, hova esik.

Fényképezkedés a Marson


szerző:
2011.09.01. 07:20
Fényképezkedés a Marson

A NASA Opportunity marsjárója három héttel ezelőtt megérkezett a vörös bolygó óriáskráteréhez.

A Nap minden szegletét megmutatták

Most először látható a Nap teljes képe. A 360 fokos panorámafelvételt az Amerikai Űrkutatási Hivatal mutatta be.

Egy kínai lépéssel közelebb a holdraszálláshoz

Hold körüli pályára állította Kína a "Csange kettő" nevű űrszondát. A művelet fontos lépés ahhoz, hogy az ázsiai nagyhatalom 2017-ben embert küldjön a Holdra.

Visszatért az űrszonda


szerző:
2010.06.14. 13:10
Visszatért az űrszonda

Ausztráliában ért földet az a kapszula, amely a remények szerint az Itokava aszteroidán gyűjtött talajmintát is tartalmazza.

Földönkívüliek térítettek el egy NASA űrhajót

UFO-kutatók állítják, idegenek térítettek el egy űrhajót. Fel akarták venni a kapcsolatot a Földdel.

3D-s felvételek készülhetnek a Marson

James Cameronnak sikerült rávennie az amerikai űrkutatási hivatalt, hogy a következő Mars-járót szereljék fel 3D-s kamerával.

Az űrből vizsgálják a Föld vizeit

Talajnedvesség- és tengersótartalom vizsgáló műholdat bocsátott fel az Európai Űrkutatási Hivatal.

^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való