KERESÉS search-close

kutatás

100 tartalom van megjelölve ezzel a címkével: "kutatás"

Bárki kutathat egy adatbázisban az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról

100 éves hiányt pótoltak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei azzal, hogy létrehoztak egy nyilvános adatbázist, amelyben bárki kutathat az első világháborúban elhunyt vagy megsebesült katonákról. Sok leszármazott csak annyit tud, hogy a nagypapa vagy a dédapa a fronton halt meg, de a körülményekről semmit. Az internetes oldallal ezen kívánnak segíteni.

Nők a tudományban: van még olyan, hogy férfias szakma?

Etikus hacker, adattudós, mérnök, matematikus vagy asztrofizikus: szakmák, amelyek képviselőit általában férfiként képzeljük el. Vendégünk a stúdióban két hölgy, akik kiválóan teljesítenek egy olyan szakmákban, amit sokak szerint főleg férfiak végeznek.

Hogyan függ össze a koronavírus-járvány a gyerekvállalási kedvvel?

A járvány és az elmúlt hónapok történései mindenre kihatottak, megváltozott az életünk. Azonban van egy terület, amit csak hónapokkal, évekkel később fogunk átlátni, mégpedig a gyermekvállalások számát ebben az időszakban. Hogy miért készítenek erről kutatást és vajon mi várható, arról Szondy Rékával, a kutatás készítőjével és Szigethy Klára pszichológussal beszélgettünk.

Orrspray-vel a koronavírus ellen?

Körülbelül 4 hónappal ezelőtt beszéltünk Dr. Nagy Eszterrel, aki akkor kicsit szkeptikusan nyilatkozott arról az esélyről, hogy idén lehet-e védőoltás a koronavírusra. Ausztriában kutat jelenleg és a covid kezelésére alkalmas gyógymódon dolgozik.

A magyarok fele annyit sírnak, mint az amerikaiak?

Elfojtsuk vagy szabadjára engedjük? Leplezzük vagy épp nyíltan vállaljuk fel, hogy szomorúak vagy pont boldogok vagyunk? A legtöbben az őszinteség mellett teszik le voksukat, vagyis, ha elindul a záporeső, akkor ne tartsuk vissza, a sírás egyáltalán nem a gyengeség jele! Dr. Szabó Pál korábban részt vett egy olyan kutatásban, ahol az amerikai és magyar szokásokat vetették össze. Bármennyire is romantikus, érzelmes népnek tartjuk magunkat, az eredmény meglepetést okozott. A magyarok fele annyit sírtak, mint az amerikaiak. 

586 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon tavaly

Rekordmennyiségű jég olvadt el tavaly Grönlandon. Egy most nyilvánosságra hozott kutatás szerint olyan sok víz keletkezett, hogy megemelkedett miatta a világtengerek szintje is. Ma már az számít rendkívülinek, ha a sok éves átlaghoz közeli az olvadás.

MENTŐKUTYA: A személyiség a meghatározó

Csaknem fél év után pótolták az elmaradt mentőkutyavizsgákat. Eddig a koronavírus miatt nem tudták ezeket megrendezni. Sokszor földrengések és természeti katasztrófák helyszínein dolgoznak. Időről időre azonban nekik is meg kell újítaniuk az engedélyüket.

Szennyvízből vett mintákból következtetnek a koronavírus elterjedtségére

Szennyvízmintákat vizsgálnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ budapesti laboratóriumában. Az elemzéseket május óta végzik, és a járványhelyzetre való tekintettel azt tanulmányozzák a kutatók, hogy a folyadékokban megtalálható-e a koronavírus örökítőanyaga.

Stroke-kezelés: magyar kutatók átütő eredménye

Hamarosan embereken is tesztelni kezdik azt az új hatóanyagot, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki a stroke utáni izomgörcsök kezelésére. Ez az állapot 10-12 ezer embert érint itthon, és jelenleg nincs rá megfelelő gyógymód. Ha minden jól alakul, 3-4 év múlva már elérhető lehet a gyógyszer a szakemberek szerint.

Az egész testet károsíthatja a koronavírus

Erre jutottak olasz és amerikai orvosok. Több egykori betegnél veseelégtelenséget, stroke-ot és infarktust diagnosztizáltak. Az orvosok ezért attól tartanak, hogy a koronavírus hosszan tartó egészségkárosodást is okozhat. Ami nem csak a veszélyeztetett korcsoportba tartozókat érintheti, hanem azokat is, akik tünetmentesen, vagy enyhe lefolyással vészelték át a betegséget.

Gyógyszerek az ivóvízben: „pánikra nincs ok”

Több mint 32 féle gyógyszer hatóanyagát mutatta ki a budapesti ivóvízben egy magyar kutatócsoport. Fájdalomcsillapítót, antidepresszánst, és hormonokat is találtak a Dunában. A kutatók és a vízügyi szakemberek szerint noha az eredmény első hallásra ijesztő lehet, a budapesti csapvízzel nincs semmi gond. Ugyanis olyan kis mennyiségről van szó, hogy egy embernek 10 ezer évig kellene csapvizet innia ahhoz, hogy egyetlen tablettányi hatóanyag bekerüljön a szervezetébe.

Átlagosan egy kilót híztak a magyarok a karantén alatt

Ez derült ki egy friss felmérésből. A kutatás vezetője szerint sokan legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékoltak otthon, és több figyelmet fordítottak az étkezések megtervezésére.

Itthon a gyorsabban terjedő, koronavírus-mutáns fertőz

A koronavírus-mutációkat vizsgálva kutatók ma már tudják, hogy Magyarországra főként Észak-Olaszországból jött a fertőzés, de találtak tajvani és amerikai eredetű vírusváltozatot is. Megmutatjuk a Pécsi Tudományegyetem laborját, ahol a betegektől levett mintákat vizsgálják. És az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratóriumot is láthatják, ahol a világ összes koronavírus-mutációját elemezve rátaláltak az újabb, gyorsabban terjedő verzióra.

A szennyvízben is keresik a koronavírust

A szennyvízben már napokkal korábban kimutatható a koronavírus, mint ahogy az első tüneteket okozza a fertőzötteknél. A módszert Hollandiában és az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Pannon Egyetem közös projektjében pedig rövidesen már itthon is vizsgálódnak majd.

Megosztja a tudósokat a koronavírus ellenszerének kikiáltott hatóanyag

Több nemzetközi kutatás szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a hidroxi-klorokin hatékonyan és biztonságosan gyógyíthatja a koronavírusos betegeket. Egy részük ugyanis súlyos mellékhatásokról panaszkodott. Más kutatások szerint viszont a szer csökkenti a betegek tüneteit, akik így hamarabb meggyógyulnak.

Brit kutatások szerint Robert Pattinson a világ legjóképűbb férfija

Robert Pattinson megelőzte Brad Pittet és Bradley Coopert – már ami a szépséget illeti. Brit kutatások szerint ugyanis ő a világ legjóképűbb férfija. Persze nőket is vizsgáltak már, náluk Bella Hadid lett a befutó, 94.35%-kal.

Nem is gondolnánk, de a fogsor döntő bizonyíték lehet egy gyilkosságnál

Fogsor alapján azonosítani valakit nem kimondottan egyszerű, meséli a szakértő. Dr. Farid jelenleg is egy nagyon fontos projekten dolgozik. A Magyarországon eltűnt összes ember fogstátuszát kutatja, vagyis ha az eltűnésük aktájába bekerül az addigi fogászati kezeléseik dokumentációja percek alatt be lehet azonosítani egy-egy ismeretlen áldozatot.

Harminc múmiát találtak Luxor közelében

Bemutatták a nyilvánosságnak azokat a szarkofágokat, amelyeket nemrég találtak Luxor közelében. Az összesen 30 szarkofág a benne lévő múmiákkal kifogástalan állapotban maradt fenn. Azt már tudni, hogy csaknem 3000 évesek, de még nagyon sok munka vár a tudósokra.

 Onkológiai kalkulátort fejlesztettek ki magyar orvosok

Onkológiai kalkulátort fejlesztettek ki magyar orvosok. Mindezért nemrég elismerést kaptak egy nemzetközi, bangkoki konferencián. A szoftver lényege, hogy segítségével az orvosok a betegekben lévő egyedi génhibák alapján tudják személyre szabottan kiválasztani a legmegfelelőbb kezeléseket. A cél, hogy a kalkulátor minél előbb, minél több beteg számára ingyenesen elérhető legyen.

ONKOLÓGIAI KALKULÁTOR: Magyar orvosi siker a bangkoki konferencián

Magyar orvosok kaptak elismerést egy nemzetközi konferencián, Bangkokban. A díjat egy olyan szoftverrel nyerték el, aminek segítségével az orvosok a betegekben lévő egyedi génhibák alapján személyre szabottan tudják kiválasztani a legmegfelelőbb kezeléseket.

6 holttestet találtak a Dunában

A Hableány utolsó áldozata után kutattak, de helyette hat másik holttestet találtak a rendőrök. Az ő azonosításukat már elkezdték, de az biztos, hogy nincs köztük az elsüllyedt turistahajó dél-koreai utasa. Azt is vizsgálják majd, hogy a most megtalált testek hogyan kerültek a Dunába.

Bizonyították, hogy az autizmus örökölhető

Most már biztos, hogy genetikai okai vannak az autizmusnak, és nincs összefüggés a környezeti hatásokkal, például az anya testsúlyával vagy a védőoltásokkal. Ezt mutatta ki egy több éven át tartó nemzetközi kutatás, amit 5 országban végeztek, 2 millió embert vizsgálva. A Híradónknak nyilatkozó gyermekpszichiáter szerint az eredmény bebizonyította, hogy a rendellenesség tényleg örökölhető.

Ungváry tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal

Tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal, ezért távozott a Veritastól Ungváry Krisztián történész. Alig három hetet töltött el a Veritasnál, miután addigi munkahelyét, az 56-os Intézetet beolvasztották az állami történetkutatóba. Ungváry Krisztián azt mondta nem tehette meg, hogy elhallgatja a történelmi tényeket. A Veritas főigazgató-helyettese, Marinovich Endre tagadja, hogy ügynök lett volna, azt viszont elismerte, hogy kényszer hatására kapcsolatba került az állambiztonsággal.
Ungváry Krisztiánnal készült beszélgetésből ide kattintva még több részletet láthat.

 

Klímaváltozás: Alaszkában a jávorszarvasok a kerti locsolónál hűtik magukat!

Egy 520 nagyváros adatait elemző friss svájci kutatás szerint, ha nem lassul a globális felmelegedés jelenlegi tempója, 30 év múlva olyan lesz, mintha a városok 1000 km-rel délebbre kerülnének a mostani helyzetükhöz képest. Hogy, ez pontosan mit jelent? Kiderül a riportból!

Megmutatjuk kik és hogyan kutatják Pécsen a szúnyogok viselkedését

Pécsen jártunk a Szentágothai János Kutatóközpontban, ahol mindent megtudhattunk a szúnyogokról. Kiderítettük kinek a vérét, testszagát szeretik a szúnyogok. Vagy, hogy számít-e az izzadság, és a testhőmérséklet. Megmutatjuk kik és hogyan kutatják Pécsen a szúnyogok viselkedését.

Tavaly még mást ígért Palkovics az Akadémiai Dolgozók Fórumának

Újabb professzorok és egyetemi tanárok kérik az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a törvénymódosítást, amely elvenné a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiától. A Parlament előtt lévő javaslattal ellentétes ígéretet tett tavaly az innovációs miniszter, ez derül ki egy, az Index birtokába jutott hangfelvételből. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint Palkovics László csak hitegette az akadémia vezetését.

MTA: sérülhet a kutatás szabadsága

Sérül a tudományos kutatás szabadsága, ha elfogadják a kormány javaslatát a Magyar Tudományos Akadémia átalakításáról - ez az akadémia véleménye a kedden benyújtott tervezetről. Legfőbb kifogásuk az, hogy a kutatóhálózat irányítását egy olyan új testületnek adnák át, amelyben döntő szava lehet a kormány képviselőinek. Palkovics László miniszter az RTL híradónak azt mondta, olyan döntést hoztak, amelyben az akadémikusok igényei is megjelentek.

Magyar felfedezés: megértették, hogyan emlékezünk

Az időskori elbutulás és a szorongásos betegségek gyógyításában is áttörést hozhat magyar kutatók felfedezése. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvosi Kutatóintézetének munkatársai eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel egerek agyában. Ettől függ, hogy egy eseményből emlék lesz-e, vagy sem. A kutatás vezetője szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben gyógyítani tudják ezeket a betegségeket. A kutatásról még többet megtudhat ITT!

VILÁGRASZÓLÓ: kutatási eredmény az agykutatásban

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói. A kutatás nemzetközileg is ismert lett, miután a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Még nagyobb lehet a Fidesz győzelme az EP választáson

Még az öt évvel ezelőtti győzelmét is túlszárnyalhatja a Fidesz-KDNP a vasárnapi Európai Parlamenti választáson. Ebben az egy dologban ért egyet az öt legnagyobb magyar közvélemény-kutató cég négy nappal a választás előtt. A legnagyobb verseny a felmérések szerint az LMP és a Momentum Mozgalom között lesz, hogy melyikük tudja megszerezni az egy mandátumhoz szükséges 5 százaléknyi szavazatot.

Az iskolai zaklatás a tanulásra is kihat

A tanulmányi eredményre is kihat, ha a tanulók kipécézik és bántják az osztálytársukat. Ez derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legfrissebb kutatásából. A szakemberek évek óta végeznek felmérést általános és középiskola osztályokban, ahol a kérdések között szerepel az is, hogy ki az, akit már szóban vagy fizikailag bántottak a társai.

Piros lapot kapott az Innovációs és Technológiai Minisztérium

Elutasítják a kormány javaslatát az akadémiai kutatóhálózat kiszervezéséről, ezért tüntettek újra akadémiai dolgozók. A demonstrálók az Innovációs és Technológiai Minisztérium előtt piros lapot mutattak fel, és petíciót adtak át a minisztérium képviselőjének. A szaktárca közleményében azt írta, az a céljuk, hogy több és hatékonyabb kutatás legyen.

A komoly karrierhez nélkülözhetetlen a diploma?

Egy friss kutatás szerint a közepes tanulók sikeresebbek az életben, mint a kitűnők. A statisztika azt mutatja, hogy sokkal több átlagon aluli tanuló válik befutott vállalkozóvá, míg a munkanélküliek körében a kitűnő és a közepes tanulók száma közel azonos. Erre tökéletes példa a Cápák között egyik befektetője, Balogh Péter.

 MTA: írásos garanciát kérnek

Sok kutató veszítheti el az állását a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben, ahol jelenleg ötezren dolgoznak, ha a kormány nem változtat a jelenlegi tervein - ezt Lovász László nyilatkozta. Híradónknak az MTA elnöke azt is mondta, tovább tárgyalnak a finanszírozás átalakításáról, de garanciákat akarnak. A minisztériumtól későbbre ígértek tájékoztatást. A Lovász Lászlóval készült teljes interjút ITT lehet visszanézni!

RTLII: Ha nincs garancia az idei forrásokra, nem pályáznak az akadémiai kutatóintézetek a kormány pénzére

Döntött az MTA elnöksége. Nem pályáznak az akadémia kutatóintézetei az állami forrásokra, amíg nem kapnak garanciát a kormánytól, hogy megkapják idei alapfinanszírozásukat. Az elnökség azt kéri a kutatóintézetek vezetőitől, hogy közvetlenül Lovász László akadémiai elnökhöz nyújtsák be pályázataikat. Ezeket az elnök csak akkor továbbítja a kormányzatnak, ha előbb biztosítékokat kaptak a működési költségeik fedezetére. Emellett az elnökség haladéktalan tárgyalásokat kezdeményez Palkovics László miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről.

 

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők az MTA-nál

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők a Magyar Tudományos Akadémiánál, a kutatóhálózat finanszírozásának átalakítása miatt. A felszólaló akadémikusok arról beszéltek: az, hogy az intézeteknek a működésükért pályázniuk kell, elvonja a kutatók erőforrásait attól, hogy a tudománnyal foglalkozzanak. A kormány szerint azért van szükség az átalakításra, hogy a tudomány az eddiginél hatékonyabban javítsa az ország versenyképességét.

 

Sztárbiológus Szegedről

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Ki mit tart be? - babonák és fogadalmak újévre

Egy friss felmérés szerint az újévi szokások közül a legtöbben az étkezéssel kapcsolatos babonákat ismerik.

Mondhat nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri, hogy túlórázzon?

Még a Fidesz támogatói is megosztottak abban, mondhat-e nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri tőle, hogy túlórázzon. Ez derül ki a Závecz Research kutatásából, amit az Indexnek készítettek, a túlóratörvény elfogadása és a tüntetések után. Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom pártpolitikai megosztottsága az élet minden területén megfigyelhető.

 

Ősi mechanizmust használnának a szuperbaktériumok ellen

Szegedi tudósok rájöttek: az emberi szervezet saját antibiotikumai lehetnek majd minták olyan új szerek fejlesztésében, amik felveszik a harcot az ellenálló szuperbaktériumokkal. A tudományos akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat is közölte. Világszerte probléma, hogy egyre kevésbé hatnak az antibiotikumok, mert a kórokozók egyre ellenállóbbak.

Agykutatás: kísérletek és világszenzációk

Mel Gibsonnak egyszerre volt teher és áldás, mikor hallotta a nők gondolatait a Mi kell a nőnek című filmben. Mindez fikció vagy ez már a jövő? Vagyis létezik gondolatátvitel?

Megoldódott a rejtély: ezért kocka alakú a wombatok ürüléke

Egy amerikai kutatónak sikerült tudományos választ adnia egy mindeddig megmagyarázhatatlannak tűnő kérdésre - egészen konkrétan arra, hogy mitől kocka alakú a wombatok ürüléke. A cuki plüssfigurára emlékeztető ausztrál erszényes ugyanis az egyetlen ismert élőlény, amely természetesen képes produkálni a szögletes mértani idomot. A tudományos áttörés akár az építészetben is kamatoztatható lehet.

Fordulat a mohácsi csata kutatásában

A 130 éve tartó folyamatos kutatás után most a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Tudományegyetem kutatói úgy gondolják, olyan helyen harcoltak egymással a török és keresztény seregek, ahol eddig nem voltak az ásatások. Történészek nemcsak a csata helyét, hanem a mohácsi vész körül kialakult legendákat is újravizsgálják.

 

Ilyenek vagyunk - Társadalmi riport Magyarországról

460 oldalas átfogó, széles tematikájú, sokszorosan ennyi szakirodalommal felérő kép a magyar társadalomról és gazdaságról – ez a kétévenként megjelenő Társadalmi riport 2018-as kötete. Két szerzővel beszélgetünk.

MTA: a tét a tudomány szabadsága

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

MAGYAR FEJLESZTÉS: A festék fűtené be a lakást!

Speciális, energiatakarékos felmelegítésre alkalmas festék fejlesztésébe kezdett egy festékgyártó cég és a műszaki egyetem csapata. A cég ügyvezetője szerint ez a termék forradalmasíthatja a lakásfelújítást a következő évtizedekben és a tervek szerint 2020-tól elérhető lesz.

A siker képlete


szerző:
2018.10.02. 00:20
A siker képlete

Barabási Albert-László azt mondja, hogy munkatársaival óriási adatbázisok és számtalan életút tanulmányozásával jutottak el oda, hogy képesek lettek megfejteni azt, hogy mi a siker és mitől függ. Hogy, mik lehetnek a siker egyetemes törvényei? Erről faggatta Baló György a kutatót.

Orvosi Nobel-díj rákkutatásért

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben.

Kutyák segítenek az öregedési folyamatok kutatásában

A Reggeli vendége volt Dr. Kubinyi Enikő, aki a Nők a Tudományért díj egyik  nyertese lett. Az etológusnő létrehozott egy kutatócsoportot, mely az öregedésben szerepet játszó molekulákat vizsgálja.

Úgy gondolják, nincs jövőjük az országban

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

Újra kutatják a mohácsi vészt

Újravizsgálják a majd 500 éve történt Mohácsi vész történetét. Az 1526. augusztus 29-én – éppen 492 éve - történt katasztrofális vereség 150 évre határozta meg Magyarország sorsát. A török hódoltság, a három részre szakított ország fogalmát mindenki ismeri, pedig a csata sok részlete ma is tisztázatlan.

 

Magyar csapat ért el áttörést a HELLP-szindróma kutatásában

Hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania egy magyar csapatnak, hogy miért is alakul ki a terhességi toxémia.

 

Útnak indult a Napszonda

A szonda magával visz egy memória-kártyát, amelyen ott van annak a több mint 1 millió embernek a neve - köztük sok magyaré -, akik fél éve jelképes jegyet váltottak az útra.

Parragh: „Ideje volt nekimenni az Akadémiának”

Ideje volt nekimenni az Akadémiának, ezt mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-n. Szerinte ugyanis sok olyan kutatásra költöttek, amiből később semmi sem lett. A kormány a jövő évi költségvetéssel az MTA állami támogatásának majdnem háromnegyedét az innovációs minisztériumhoz utalta.

Új űrkutatási tesztlaboratórium nyílt

Új űrkutatási tesztlaboratórium nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjában. A magyar mérnökök 48 éve vesznek részt űrkutatásban, azóta több magyar fejlesztésű műszer jutott el a világűrbe. Magyarország két éve csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, velük együtt dolgoznak a második magyar műhold megépítésén.

Áttörés a leukémia gyógyításában!

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja is részt vesz egy olyan kutatási programban, amely osztrákok és torontói kutatócsoportok közreműködésével jött létre. A felnőttkori akut leukémiák leggyakrabban jelentkező formáját, a csontvelői eredetű akut leukémia terápiás lehetőségeinek megújítását tűzte ki célül, melyben áttörést értek el! A témával kapcsolatban Keserű György Miklós, gyógyszerkutató, egyetemi tanár volt a Reggeli vendége.

Miért gyakoribbak a nőknél az autoimmun betegségek?

Prof. Dr. Nékám Kristóf, immunológus árulta el, hogy mi az oka annak, hogy a gyengébbik nem képviselői körében gyakoribbak az ilyen jellegű megbetegedések. Nagy Brigitta, blogger pedig saját tapasztalairól, illetve mindennapi nehézségeiről mesélt a Reggeliben.

Izgalmas utazás egy emblematikus kép körül

Egy emblematikus fotó az 1956-os forradalomról, amely bejárta az egész világot. Mindig izgalmas képzeletbeli utazás az, amikor egy régi képre ránézünk, és azon gondolkozunk, vajon kik lehetnek a szereplők? Hogy hívták őket? Hány évesek voltak? Hogyan éltek? Egyáltalán élnek-e még vagy már rég meghaltak?

Egyre aggasztóbb a mobilmánia

Mi magyarok is szeretünk a mobilunkkal ébredni, kétharmadunk általában az üzenetek, értesítések ellenőrzésével kezdi a napot. És így is fekszünk le, a magyarok csaknem 60 százaléka ezzel tölti az utolsó perceket is elalvás előtt.

Lehet, hogy megvan a rák ellenszere?

Új gyógymódot találtak a rák ellen a Stanfordi Egyetem kutatói. Az amerikai tudósok egérkísérleteik során magába a daganatba fecskendeztek egy új molekulát. A Híradónk által megkérdezett onkológus szerint az amerikai kutatócsoport megbízható és hiteles. A szakértő úgy látja, 5-7 éven belül embereken is kipróbálhatják a szert.

 

Újabb milliárdot kaphat a kormányközeli Századvég

A HVG írta meg, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban arra kaphatnak pénzt, hogy felmérjék, mit gondolnak az uniós állampolgárok a migrációról. A nyugdíjasok jövőképét is kutathatják, újabb csaknem 200 millióért. A kabinet szerint a kutatások fontosak, és ők kevesebbet költenek ilyen célokra, mint a baloldali kormányok.

 

Titokban UFO-kat kerestek

Vannak-e közöttünk földönkívüliek? - Ezt próbálta kideríteni az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon egy titkos ufókutató programmal. A New York Times által megszerzett dokumentumokból kiderült, hogy 2007-től öt éven át vizsgálták az ismeretlen repülő tárgyakkal kapcsolatos információkat. A Pentagon most nyilvánosságra is hozta a megmagyarázhatatlan észlelésekről készített videókat.

Alig olvasnak a magyarok?


szerző:
2017.11.02. 07:40
Alig olvasnak a magyarok?

1995- ben készült utoljára teljes körű, kultúrával kapcsolatos, országos, reprezentatív kutatás. 15 év után a KILDARA egy olyan felmérést készített, amelyből kiderült, 2017-ben hogyan olvasnak a magyar emberek itthon és a határainkon túl. A felmérésre 2017. július 5. és október 10. között érkezett interneten keresztül 4044 válasz. És most végre itt vannak az eredmények, amiket nálunk láthatnak először.

Új gépek a lézerközpontban

Megérkeztek az első lézerberendezések a Szegedi Lézerközpontba. A világon egyedülálló mérésekre képes készülékeket olyan termekben szerelik össze, ahol naponta hússzor cserélik a levegőt. Itt végzik majd a méréseket is. Eddig két berendezés érkezett, az egyiket a gyógyszerkutatásban használják majd, a másik a nem-, vagy kevésbé látható anyagok kimutatásában eredményezhet előrelépéseket. A lézerközpont Uniós pénzből épült, a kutatási program 40 milliárd forintba kerül.

Fogadj örökbe törpemalacot!


szerző:
2017.08.29. 08:25
Fogadj örökbe törpemalacot!

Szeretnél egy különleges házikedvencet? Most az Elte Etológiai Tanszékének minnesotai törpemalacai gazdákat keresnek egy hosszútávú kísérlethez. Miért éppen törpemalac? Hogyan kell elképzelnünk a gondozásukat? Erre ad választ Andics Attila, a kutatás vezetője és Újváry Dóra, tudományos munkatárs.

Mit és hogyan olvasnak 2017-ben a magyarok?

1995-ben készült utoljára teljes körű, kultúrával kapcsolatos, országos, reprezentatív kutatás, ezért 22 év után egy olyan felmérést szeretnének készíteni, amelyből megtudjuk, 2017-ben milyenek az olvasási szokások Magyarországon. Vendégünk Varga-Czakó Adrienn volt.

Következő rész (2017. április 11.)

Vajon mit szól Péter Renáta üzleti ajánlatához? Natasa aggódik, hogy a professzora mit fog szólni a kutatásról alkotott véleményéhez. Rudinak választania kell, hogy a barátain vagy a családján segítsen. Júliát megfenyegeti egy rosszakarója.

Előző rész (2017. április 10.)

Kristóf megtudja, hogy mi okozta az apja halálát. Natasa újabb dilemma elé kerül az egyetemi kutatással kapcsolatban. Péter életében felbukkan egy rég nem látott ismerős. Ágnes levelet kap a német hatóságoktól.

Előző rész (2017. március 30.)

Vajon hogy fogadja Kristóf apja váratlan rosszullétét? Aliz Bözsiék segítségével próbál pénzt szerezni a lakásvásárláshoz. Natasa különös megbízást kap a pszichológiai kutatást vezető professzortól. Hogy viseli Júlia, hogy ellopták az ötletét?

Versenyképesség - lassan gyorsulunk?

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.

 

Veszélyes a D-vitamin hiány

A magyarok 95 százaléka D-vitamin–hiányos tél végén, 20 százalékuk súlyosan. Ez derül ki egy új magyar kutatásból. A D-vitamin hiánynak súlyos következményei is lehetnek. A gyerekeknél például ötször nagyobb valószínűséggel alakulhat egyes típusú cukorbetegség, felnőttként pedig könnyebben törhetnek majd a csontjaik. A híradónknak nyilatkozó szakértő szerint viszont az sem jó, ha valaki túlzásba viszi a D-vitamin fogyasztást, az ugyanis vesekövet okozhat.

ROBOTIKA: 20 évvel ezelőtti énünk nem értene minket

Wifi az agyból, szájról olvasó kompjúter, érzelmet felismerő robot vagy épp gondolatokkal mozgatható tárgyak. Mind mind olyan újítások, amelyek néhány éven belül a hétköznapi életünk részei lehetnek. A nemzetközi robotika világában Dr. Haidegger Tamás neve egyáltalán nem ismeretlen vele kutatott jövőt a Fókusz Plusz.

Januárban halnak meg a legtöbben infarktusban, de vajon miért?

Hetek óta farkasordító hideg van Magyarországon. Éjszaka nem ritka a mínusz 10 vagy 20 fok. És nappal sem megy sokkal feljebb a hőmérő higanyszála. Hogy ez mennyire nem játék, azt egy friss kutatás is szemlélteti. Ilyen időben van ugyanis a legtöbb szívroham.

A több szex jobb memóriát eredményez?

Egy tanulmány szerint a gyakori együttlétek segítik a nőket az absztrakt szavak megjegyzésében. A Heti Hetes asztaltársasága ennek a hírnek a hallatán rögtön elkezdte hiányolni Ceglédi Zoltánt, aki ezúttal sajnos távol maradt. Majd Heilig Gábor és Teddy összetűzésén mulattak.

 

Megdöbbentő valóság Amerikából

Boriskáról, az 56 után Amerikába emigrált testvérről szinte semmit nem tudott az itthon maradt család. Édesanyjuk halála után a testvérek mindenáron oda akarták adni az örökséget a nővérüknek, ezért a Keresem a családom segítségét kérték. Liluék hosszú hónapokig kutattak, megdöbbentő, hogy mit, pontosabban, kit találtak!

Felmérés a gyermekbántalmazásról

Akiket gyermekkorukban bántottak, azok sok esetben a saját gyermekeiket is bántják. Ez derült ki az Unicef legfrissebb, interneten kitölthető kutatásából. A felmérés nem reprezentatív, hiszen csak azok válaszoltak, akik szerettek volna, a gyermekjogi szakértő szerint mégis fontos következtetéseket lehet levonni belőle. Azt, hogy hogyan változik a gyermekbántalmazásos esetek száma, nem tudni, de egyre több ügy kerül nyilvánosságra.

Te miről mondanál le egészséged érdekében?

Az vagy, amit eszel! Nem elég rendszeresen étkezni, vagy egy buszmegállónyit sétálni. Persze kezdésnek ez sem rossz, csak ne felejtsük el közben, hogy az egészséges ételekkel és a rendszeres mozgással valóban meg tudjuk őrizni a legdrágább kincsünket, az egészségünket.

Társadalmi Riport 2016 - Adatok, tények az életünkről

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

Ügynökként tartották nyilván

Tizennégy éven át ügynökként tartottak nyilván a titkosszolgálatok egy férfit, akit sikertelenül próbáltak meg beszervezni még a 70-es évek végén - ez derül ki Ungváry Krisztián történész legújabb kutatásából. A papírok szerint a Vadász Péter fedőnevű ügynök 14 éven át volt állományban, csakhogy ez idő alatt egyetlen jelentést sem írt, még a beszervezési papírját sem írta alá. A történész szerint tartótisztek sora falazott a fantomügynöknek, vélhetően azért, hogy elsikkasszák a találkozókra, jutalmakra szánt pénzt.

Úgy működik a kutyák agya, mint az emberé

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet – ezt állapították meg az ELTE kutatói. Két évig készültek rá, és 13 kutyát tanítottak be a kísérletre. Fejhallgatót tettek a fülükre és MRI készülékkel vizsgálták, hogy az agyuk hogyan reagál az elhangzottakra. Soha nem csináltak még ilyet, és az eredmény meglepő lett.

A kutyának az is számít, amit mondunk, nem csak az, ahogyan

Az ELTE Etológia Tanszékének tudósai egy nagyszabású kísérletben arra jutottak, a kutyák agya az emberéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet. Erről Andics Attila,  agykutató, a kutatás vezetője beszél.

A kutyák értik, amit mondunk nekik

Már az ember előtt kialakulhatott a beszéd feldolgozásának agyi háttere – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai.

KUTATÁS: A kutyák agya jobban hasonlít az emberére, mint gondoltuk

Forrás: D. Molnár Attila Filmjungle.eu

Ki a legokosabb ember a világon?

Egyes kutatások szerint a dúsgazdag embereket sokkal okosabbnak tartják. Kíváncsiak voltunk, hogy a hírességek is így gondolják-e. Ki a legokosabb ember a világon? Ez a nap kérdése. 

A magyarok félnek leginkább a menekültektől

Rogán Antal szerint a terrorizmus és az illegális bevándorlás kéz a kézben jár. Így értékelte a több mint 80 halálos áldozatot követelő nizzai támadást a miniszterelnök kabinetfőnöke. Rogán Antal megismételte: a bevándorlók miatt van több terrortámadás Európában. Egy friss kutatás szerint egész Európában a magyarok tartanak leginkább a menekültektől. A szocialisták úgy látják: a valódi veszélyt az jelenti, hogy Magyarország részt vesz Irakban az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcokban, így akár célponttá is válhat.

A zsírsejtek megmenthetik az életünket

Zsírsejtjeink nagyon hasznosak, hiszen a belőlük kinyert őssejtek segítségével csökkenthetik fájdalmainkat, sőt egy komoly műtét is elkerülhetővé válhat. Íme, az egyik legújabb orvosi beavatkozás!

SZULEJMÁN SÍRJA: Tudományos rejtélyt akartunk megoldani!

Megelevenedett történelem, egy nem mindennapi látogatás Szigetváron és már is egy családtörténet kellős közepén találjuk magunkat. 110 év kutatás után derült ki, hogy Szigetváron egy lakóház kertjében megtalálták Szulejmán szultán türbéjét. A hír hatalmas szenzációként söpört végig az egész világon.

Kerülik a gyerekek a koszos iskolai mosdókat

Rendkívül koszosnak tartják a gyerekek az iskolai mosdókat, ezért negyedük kerüli is a helyiséget. A Kutatópont 900 iskolást kérdezett meg higiénés szokásairól. Eszerint a gyerekek rendszeresen visszatartják szükségleteiket, csak hogy ne kelljen használni a szerintük mocskos mellékhelyiségeket. A kutatásból az is kiderült, a gyerekek negyede nem mos kezet az iskolában.

ISTENES BENCE:

Hatalmas tömeg, buli, táncosok, konfetti és sok-sok X-Faktor tábla. Így indult az első válogató a 2016-os X-Faktorban. Óriási taps és ujjongás fogadta a megfiatalodott mentorcsapatot, akikről Istenes Bencének is megvan a véleménye.

Soha nem látott pusztítás: az ISIS senkit sem kímél

Tavaly ilyenkor számolt be első kézből Dezső Tamás, az ELTE dékánja pokolbéli útjáról. Tamás anno régészként ment Irakba, a bombák földjére, hogy felfedezze azt a csodálatos világot. Videói kegyetlen pusztulásról, gyilkosságról, és tragédiákról szóltak. A dékán akkor azt állította, hogy az ISIS-nek soha nem fog megbocsájtani a világ.

Így alszanak a fák éjszaka

Éjszaka a fák is alszanak – ezt állapította meg egy kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. A vizsgálatok szerint a fák levelei és ágai éjszaka 8-10 centiméterrel lejjebb ereszkednek, és napkelte után kezdenek ébredezni. A felfedezés azért érdekes, mert ezt eddig egyetlen vizsgálat sem bizonyította.

Hűtlenséggel vádolták Ceglédi Zoltánt?

Azok a házas emberek, akik szeretőt tartanak, hangosabbak a szeretőjük ágyában, mint otthon – állítja egy ezer fős vizsgálat. Jáksó László témafelvetése után Gálvölgyi János egyből Ceglédi Zoltánhoz fordult, aki gyorsan tisztázta a helyzetet az esetleges félreértések elkerülése végett.

Nobel-díjat is érhet a magyar felfedezés

Akár Nobel-díjat is érhet egy új magyar tudományos felfedezés. Debreceni fizikusok a sötét anyaggal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók szerint egy új kölcsönhatást találtak a magyar tudósok, ami a világ eddig feltáratlan részéhez adhat kulcsot.

Mobil applikációval a demencia ellen

Az orvosok máig nem tudják, mi okozza a demenciát vagy ahogyan egymás között mondani szoktuk az elbutulást. A betegség egyik első jele a tájékozódási képesség gyengülése, majd végleges elvesztése. Az Alzheimer-kór például csak az egyik típusa a demenciának. átéktervezők és agykutatók együtt fejlesztettek ki egy okostelefonra letölthető tájékozódással kapcsolatos játékot, ami a demenciakutatást szolgálja.

10-ből 8-an támogatják az alapjövedelmet

A megkérdezettek háromnegyede támogatná az alapjövedelem bevezetését Magyarországon. Ez derül ki a Republikon Intézet kutatásából. Vagyis a többség egyetért azzal, hogy a felnőttek alanyi jogon havi 50 ezer, a gyerekek pedig 25 ezer forintot kapjanak. Az alapjövedelem bevezetését az európai átlagnál is többen támogatják Magyarországon. A Fidesz szerint viszont a kommunizmus XXI. századi megnyilvánulása lenne az alapjövedelem, és nem szabad bevezetni.

Bántalmazott nőket aláztak bírók

Sok, de semmiképpen nem elég civil szervezet foglalkozik a nők elleni erőszakkal, nevezik kapcsolati erőszaknak is vagy, a gyerekek elleni erőszakkal együtt családi erőszaknak is. Mit csinál és mit nem csinál a rendőrség, az ügyészség, a gyámhivatal és a bíróságok. Hogyan kezelik a bírák az ilyen ügyeket? A családi erőszakkal kapcsolatos pereket kutatta a Patent egyesület úgy, hogy önkéntesei 14 hónap alatt országszerte 52 tárgyalást ültek és jegyzeteltek végig – már ahol hagyták őket jegyzetelni – és ebből készült egy kutatás, amelynek vezetője Sándor Beáta jogász.

Orbán: Háttérhatalmak szívják el az agyakat

Háttérhatalmak szívják el a tudósokat Magyarországról - ezt mondta Orbán Viktor a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének megnyitóján. Közölte: Magyarország küzdeni fog a tudósok külföldre vándorlása ellen, például azzal, hogy négy év alatt 1200 milliárd forintot ad a kormány kutatásra, mert az innováció viheti előre az országot. A miniszterelnök egy hete még arról beszélt: az innovációra nem lehet a jövőt építeni. Az LMP szerint a kormányfő mindig azt mondja, amit az emberek hallani akarnak.

Magyar mentőcsapatok Ecuadorban

Exkluzív interjút adott az RTL Híradónak az ecuadori földrengés áldozatainak felkutatásában segédkező magyar mentőcsapat. A hattagú magyar kontingens több város speciális mentőalakulatából verbuválódott és három keresőkutya segíti munkáját. Mivel az idő múltával egyre fogy az esélye a romok alatt rekedteknek, a csoport azonnal megkezdte a kutatást a túlélők után.

^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való