KERESÉS search-close

tudomány

100 tartalom van megjelölve ezzel a címkével: "tudomány"

Minirobotok segíthetnek a gyógyításban

Különleges minirobotokat fejlesztett ki egy amerikai tudóscsapat. Az áttörésről múlt héten számoltak be a Nature című tudományos folyóiratban. A csapat vezetője most részletesen is beszélt a felfedezésről. Eszerint a jövőben ezek a gépek az emberi testben számos gyógyítási feladatot elláthatnának, és a rák ellen is hatékonyak lehetnek.

A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II.!

Lélegzetelállító felvételek majdnem 31 kilométer magasból. A sztratoszféráig jutott az Űrbatyu II. , a Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. A tavaszra tervezett küldetést a koronavírus járvány miatt kellett augusztusra halasztani. Az egyesület szerint az ilyen látványos kísérletekkel közelebb hozhatják a csillagászatot és az űrkutatást az emberekhez. Fotó: Bakonyi Csillagászati Egyesület. Még több fotó: ITT!

Az egyik fő célja az MTA új elnökének, hogy jó kapcsolat legyen a tudomány és a politika között

Visszaszerezné a tavaly kiszervezett kutatóintézeteket az MTA-nak, de elsősorban arra törekszik, hogy jó kapcsolat legyen a tudomány és a politika között. Erről beszélt délelőtti online sajtótájékoztatóján Freund Tamás, az Akadémia kedden megválasztott, új elnöke. Azt is mondta, hogy az MTA vezetőjeként tisztelni fogja a kiválóságot – politikai hovatartozástól függetlenül.

Több debreceni kutató sem támogatja a Természettudományi Múzeum költözését

Nem támogatja több debreceni kutató sem, hogy a Természettudományi Múzeum a városba költözzön. Ezt válaszul írták 34 fővárosi kollégájuknak, akik korábban nyílt levélben kérdezték a véleményüket a múzeum jövőjéről. A szakemberek azt is írták: megértik azokat az aggodalmakat, amelyek a múzeumi gyűjteményt féltik a költözés miatti károsodástól. Úgy fogalmaztak: "ebben a kérdésben elsősorban kutatók vagyunk és csak másodsorban debreceniek."

10 millió forintos pályázatot írt ki űr WC tervezésére a NASA

1972 óta nem járt ember a Holdon, és a NASA most olyan illemhelyet szeretne megépíteni, ami pontosan a földi körülményeket nyújtja az űrhajósoknak, amikor kis vagy éppen nagy dolgukat végzik.

A Nap 338 yottawattos teljesítményre képes

Ha eddig úgy hitte, hogy az űr csendes, akkor rosszul hitte. A Nap 338 yottawattos teljesítménnyel nyomja magából az energiát, és akkora ricsajjal, hogy földi hangereje körülbelül 125 decibel lenne, ha nem veszne el az űrben.

Történelmet írt a világűrben és a tengerben is

Történelmet írt a világűrben is a tengerben is. Egy 68 éves amerikai geológusról van szó, aki a múlt héten első nőként érte el a Föld legmélyebb ismert pontját, a Csendes óceán fenekén. Ugyanő 1984-ben az első nő volt, aki űrsétát tett.

Vita a rengeteg fellőtt műhold miatt

Megoldódhat a csillagászok és a SpaceX vitája a rengeteg fellőtt műhold miatt. Azért van konfliktus, mert ezek zavarják a csillagászokat. Az űripari magáncég most újabb adag eszközt lőtt fel. Ezekkel már azt a technológiát próbálják ki, amellyel megakadályozható, hogy a Földről is láthatók legyenek a műholdak. A Starlink-rendszer célja, hogy a világ minden pontján legyen ingyenes internet.

15 ezer éves mamutcsapdát tártak fel Mexikóban

Átírhatja az amerikai kontinens őstörténetét egy 15 ezer éves mamutcsapda, amelyet Mexikóban tártak fel régészek. A legalább 14 mamut maradványait rejtő hatalmas verem arra utal, hogy az őskori emberek sokkal hamarabb kezdtek el szervezetten vadászni a nagy testű állatokra, mint azt eddig gondolták.

A kutyák ki tudják szagolni a koronavírusos embert?

Ki tudják-e szagolni a kutyák a koronavírusos embert? Erre keresik a választ brit és amerikai egyetemek kutatói. Az már korábban bebizonyosodott, hogy a kitűnő szaglással rendelkező állatok képesek jelezni a rákos megbetegedéseket, a Parkinson-kórt és a maláriát is.

Újabb „műholdvonat” indult el

Újabb 60 műholdat állított pályára a Space X. A globális műholdas internet-rendszer további eszközei a már odafent keringő 360 műholdhoz csatlakoznak. A Starlink elemei sokfelé láthatók a Földről, így Magyarországról is. A csillagászok azonban nagyon nem örülnek a megfigyeléseiket zavaró műholdaknak.

Anna rosszul lett Jozefin kegyetlen módszerétől

A báróné a lehető leggusztustalanabb módszerrel próbálta elvenni a lánya kedvét az orvoslástól – egyelőre úgy tűnik, hogy sikeresen.

A legújabb részt ITT tudod megnézni!

 

Cheops már az űrben

Fellőtték az űrbe azt a kutató műholdat, aminek a fejlesztésében miskolci szakemberek is részt vettek. A Cheops űrteleszkóp felvételeket készít majd távoli csillagokról és bolygókról, ezek alapján a kutatók információkat nyerhetnek arról, lehetséges-e máshol élet. A műhold fellövését keddre tervezték, de technikai hiba miatt el kellett halasztani. Szerdán azonban minden rendben zajlott az európai űrügynökség Francia Guyanai kilövőállomásán.

Magyar műholdak a világűrben

Miskolci cég is részt vett annak az európai kutatóműholdnak a fejlesztésében, amit a jövő héten állítanak Föld körüli pályára. A műhold fényképeket készít majd távoli csillagokról, ami információkat közöl arról, lehetséges-e rajtuk élet. Felületére háromezer gyerekrajzot gravíroztak. Két másik magyar fejlesztésű műhold már egy hete az űrbenhibátlanul.

Nyolc éves gyerekek is versenyeztek a robot olimpián

Robotok és robotépítők versenyeztek Győrben. Ott tartották a világbajnokságuk döntőjét. Több, mint 70 országból érkeztek indulók, köztük 8 éves gyerekek. A legjobb magyar helyezést a Budapesti Műszaki Egyetem versenyzői érték el, ők ötödikek lettek.

ROBOT OLIMPIA: Életre szóló élmények és tapasztalatok a fiataloknak

A világ 74 országából több mint 2600 versenyző érkezett Győrbe a hétvégén, hogy megmérkőzzenek a Robotépítő Világbajnokságon. 8-tól 25 éves korig négy kategóriában és hat korosztályban folytak a versenyek. A szervező szerint a résztvevők, korosztálytól függetlenül életre szóló tapasztalatokat szerezhetnek.

Idén 17. alkalommal díjazták azokat a magyar nőket, akik a tudományban kivételes eredményt értek el

Változásokat hozhatnak a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar és az Alzheimer-kór kezelésében az idei Nőkért és tudományért díj két kivételes tehetségű nyerteseinek kutatásai. Idén 17. alkalommal rendezték meg a díjátadó gálát.

Három új bolygót fedeztek fel

Akár a föld kialakulására is rájöhetnek legújabb felfedezésükkel a NASA munkatársai. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy olyan naprendszert találtak, ahol életre alkalmas bolygó is van. A tudósok három új planétát fedeztek fel egy űrteleszkóp segítségével. Ez akár közelebb viheti a tudományt ahhoz, hogy megértse, hogyan alakult ki a föld 4 és fél milliárd éve.

Ungváry tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal

Tanulmányt írt arról, milyen kapcsolatban volt új főnöke a kommunista állambiztonsággal, ezért távozott a Veritastól Ungváry Krisztián történész. Alig három hetet töltött el a Veritasnál, miután addigi munkahelyét, az 56-os Intézetet beolvasztották az állami történetkutatóba. Ungváry Krisztián azt mondta nem tehette meg, hogy elhallgatja a történelmi tényeket. A Veritas főigazgató-helyettese, Marinovich Endre tagadja, hogy ügynök lett volna, azt viszont elismerte, hogy kényszer hatására kapcsolatba került az állambiztonsággal.
Ungváry Krisztiánnal készült beszélgetésből ide kattintva még több részletet láthat.

 

Mesterséges intelligencia segíti a rákdiagnosztikát

A Facebook alapító Mark Zuckerberg alapítványától kapott csaknem 100 millió forintos támogatást Horváth Péter bioinformatikus csoportja. A tudományos akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában most azon dolgoznak, hogy a laborba küldött sejtmintákban minél gyorsabban megtalálják az összes beteg sejtet.

Átalakítja az MTA finanszírozását, tiltakoznak az akadémikusok

Tiltakoznak az akadémikusok. Fekete gyászlepellel takarták le a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának, Széchényi Istvánnak a szobrát, miután a parlament megszavazta a törvényt, ami átalakítja az MTA finanszírozását, a kutatóhálózat irányítását pedig egy új testületnek adja. A kormány szerint a innovációs teljesítmény javítása miatt van szükség az átalakításra.

Többezren tüntettek Budapesten a tudomány szabadságáért

Többezren tüntettek Budapesten a tudomány szabadságáért. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány elvenné a kutatóhálózatot. Az erről szóló döntést az Index szerint a következő hetekben hozhatja meg az Országgyűlés. Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium szerint az átalakítás erősítené a kutatás szabadságát.

Nem egyeztetett velük kormány, lemondással tiltakoznak a kutatók

Lemondott a szegedi lézerközpont tudományos tanácsadó testületének három tagja, miután szerintük a magyar kormány megkerülte őket és szakmai kontroll nélkül hozott döntéseket a lézerközpont működésével kapcsolatban. A kutatók egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül adott 20 milliárd forintot egy kísérleti projektre. A kormány szerint hasznos projekteket támogatnak.

 

A világon először fényképezett le fekete lyukat

A világon először fényképezett le fekete lyukat egy nemzetközi tudóscsapat. A sikert azzal érték el, hogy összekötötték a Föld különböző pontjain lévő rádióteleszkópokat, és ezekkel egyszerre figyelték egy távolabbi galaxis közepét. Az első feketelyukról készült kép még kicsit elnagyolt, de 55 millió fényév távolságból biztos nem számít rossznak.

Repülő autó és gyógyítható rák? Mit rejt a jövő?

A távoli vagy éppen a közeli jövő, ahol gyógyítható lehet a rák, sőt akár betegségek nélkül is élhetünk és már minden okos. Önvezető, repülő autók, szuperélelmiszerek és szuperemberek. Jóslatok, melyekben szeretünk hinni, de senki sem tudja, hogy megvalósulnak-e valaha. Ha igen, mikor? Mi vár ránk a jövőben? Hihetünk-e a tudományos-fantasztikus filmeknek?

Búcsú a legendás marsjárótól

Szimbolikusan halottnak nyilvánította az amerikai űrkutatási hivatal az Opportunity marsjárót, miután többszöri próbálkozás után sem tudták felvenni vele a kapcsolatot. A robot 15 éven keresztül kutatta a vörös bolygó felszínét. A szerkezet tavaly júniusban némult el, miután hatalmas porviharba keveredett.

 

RTLII: Ha nincs garancia az idei forrásokra, nem pályáznak az akadémiai kutatóintézetek a kormány pénzére

Döntött az MTA elnöksége. Nem pályáznak az akadémia kutatóintézetei az állami forrásokra, amíg nem kapnak garanciát a kormánytól, hogy megkapják idei alapfinanszírozásukat. Az elnökség azt kéri a kutatóintézetek vezetőitől, hogy közvetlenül Lovász László akadémiai elnökhöz nyújtsák be pályázataikat. Ezeket az elnök csak akkor továbbítja a kormányzatnak, ha előbb biztosítékokat kaptak a működési költségeik fedezetére. Emellett az elnökség haladéktalan tárgyalásokat kezdeményez Palkovics László miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről.

 

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők az MTA-nál

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők a Magyar Tudományos Akadémiánál, a kutatóhálózat finanszírozásának átalakítása miatt. A felszólaló akadémikusok arról beszéltek: az, hogy az intézeteknek a működésükért pályázniuk kell, elvonja a kutatók erőforrásait attól, hogy a tudománnyal foglalkozzanak. A kormány szerint azért van szükség az átalakításra, hogy a tudomány az eddiginél hatékonyabban javítsa az ország versenyképességét.

 

Látás visszaállító génterápián dolgozik a magyar kutatóorvos

Orvosi Nobel-díjra is esélyes lehet egy magyar kutatóorvos. Roska Botond csapatával 13 éve dolgozik egy úgynevezett látás visszaállító génterápián, ami ma még gyógyíthatatlan, genetikai szembetegségeknél adhatja vissza a látást. Ezért az eljárásért első magyarként megkapta a Louis-Jeantet díjat, ami szakértők szerint az orvosi Nobel-díj előszobája.
Roska Botonddal készült interjút itt hallgathatja meg részletesebben.

 

Nem érhetőek el Magyarországról tudományos adatbázisok

Péntek óta nem érhetők el Magyarországról azok a tudományos adatbázisok, amelyek több tízezer kutató munkáját segítették nemzetközi dokumentumokkal. Egy magyar tárgyalódelegáció ugyanis nem tudott megegyezni az adatbázist kezelő kiadóval.

Sztárbiológus Szegedről

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Agykutatás: kísérletek és világszenzációk

Mel Gibsonnak egyszerre volt teher és áldás, mikor hallotta a nők gondolatait a Mi kell a nőnek című filmben. Mindez fikció vagy ez már a jövő? Vagyis létezik gondolatátvitel?

Gyereknevelés a kütyük vonzásában

Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.

MTA: a tét a tudomány szabadsága

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

MAGYAR FEJLESZTÉS: A festék fűtené be a lakást!

Speciális, energiatakarékos felmelegítésre alkalmas festék fejlesztésébe kezdett egy festékgyártó cég és a műszaki egyetem csapata. A cég ügyvezetője szerint ez a termék forradalmasíthatja a lakásfelújítást a következő évtizedekben és a tervek szerint 2020-tól elérhető lesz.

Orvosi Nobel-díj rákkutatásért

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben.

Női kutatókat díjaztak

Egy vegyész és egy biológus kapta idén a L’Oréal–UNESCO, A nőkért és a tudományért díjat. Kubinyi Enikő a kutyák öregedését kutatja, Csapó Edit a Szegedi Tudományegyetemen pedig olyan fluoreszkáló anyagokkal foglalkozik, amelyek végigkísérik a gyógyszerek útját a testben.

Ismeretlen törzset vettek fel


szerző:
2018.08.24. 15:41
Ismeretlen törzset vettek fel

Eddig ismeretlen amazonasi törzs tagjait vették videóra Brazíliában. A helyi benszülötekkel foglalkozó hatóság drónfelvételén egy olyan népcsoport látható, amelyik korábban még sohasem lépett kapcsolatba a külvilággal.

PLÉH CSABA: „Kutatóhelyek szűnhetnek meg”

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

Nem evolúció, hanem revolúció!

 Forradalmi áttörés a közlekedésben, az orvostudományban, és akár a felderítési-, vagy mentési feladatokban. Magyarországon elsőként mutatta be az egyik távközlési vállalat, hogyan működik az 5G hálózat a valóságban.

 

A világ legkisebb számítógépe

A világ legkisebb számítógépét sikerült végre elkészíteni az Egyesült Államokban. A parányi szerkezet még egy rizsszem mellett is eltörpül. A tervek szerint pedig a gyógyászatban fog különleges feladatokat elvégezni. A picike számítógépet diagnosztikai eszközként fogják használni, például egy-egy sejtcsoport hőmérsékletét tudják monitorozni vele, ez pedig óriási segítség lesz majd a rákgyógyításban.

 

Robotemberek: lecserélnek minket?

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

MTA: az elnök kihívásai

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

Pneumobilok versenyeztek

Sűrített levegővel hajtott autók versenyeztek Egerben. Olyan egyetemistákból álló csapatok nevezhettek, akik maguk tervezték és építették az autóikat. Egy-egy ilyen versenygép több millió forintot is érhet, és akár éveken át építik, mire rajthoz állhat.

 

Őskrokodil a Gerecsében

Magyarországról származó őshüllővel gyarapodott a tudomány. Ma mutatták be ugyanis azt az őskrokodil-leletet, amelynek első darabjaira még 1996-ban bukkant egy amatőr paleontológus a Gerecsében egy biciklitúra közben. A tudósok szerint a hüllő 180 millió évvel ezelőtt az első krokodilfaj volt, amely a vízben is élt.

 

Interaktív kiállítás mutatja be a jövőt

Jelnyelvet hanggá alakító érzékelő, nyomtatott szöveget Braille-írássá változtató kesztyű, vagy kockákkal működő DJ pult – akár ilyen technikai újdonságokkal is találkozhatunk a közeljövőben.A „Jövő utcája” nevű interaktív tudományos kiállításon már most ki lehetett próbálni sok mindent, amin a kutatók még dolgoznak.

A kesztyű, ami az olvasás élményét adja vissza

Magyar diákok fejlesztettek ki egy olyan okoskesztyűt, amely az olvasás élményét adja vissza vakoknak és gyengénlátóknak. A GlovEye nevű szerkezet papíron lévő szöveget alakít át Braille-írássá.

Nők a tudományban - közeleg a Lányok Napja!

A pályaválasztás előtt álló lányok még mindig félnek az olyan szakterületektől, mint fizika, matematika vagy informatika. Ebben próbál segíteni nekik egy programsorozat, melynek kereteiben megnyílnak a kapuk a kutatóintézetek és laboratóriumok misztikus világába!

Vendégeink a jövő nagy reménységei!

Már itt is van velünk a SCindikátor tudománykommunikációs verseny 1. és 2. helyezettje, illetve egy harmadik döntős tehetség is, akik izgalmas projektjeikről mesélnek nekünk!

 Választás’18: a tudományról

A Magyar Balóval tizennyolcadik kormánypártok nélküli választási vitája döntő fontosságú Magyarország és Európa jövőjében: a szükségesnél jóval szerényebben finanszírozott kutatás-fejlesztésről, az innovációról és a tudományról vitatkozik három ellenzéki politikus. A résztvevők: Polónyi István, MSZP, Rónai Sándor, DK és Hajnal Miklós, Momentum.

Digitális készségek: a jövő kulcsa

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Mikor válik elérhetővé a Mars-utazás?

Közelebb kerültünk az évszázadok óta vágyott Mars-utazáshoz? Most megismerkedhetnek a Marsra szállás feltételeivel és Elon Musk-al is, aki a mostani látványos Tesla-s akciót kitervelte?

Mit hoz a magánűrkorszak?

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

Tudomány és az alternatív gyógymód a Portréban

Tihanyi Benedek vágya, hogy 10 év múlva az orvostudomány egész emberként adjon választ a problémákra, de mindig legyenek kérdések, és gondolkodni való. A Portréban megfér egymás mellett a tudomány és az alternatív gyógymód is, ahogyan a 7 évig tartó thai futás, és a szilveszteri fogadalmak is. Tartsanak velünk!

Ennyi pénzért bárki klónoztathatja kutyáját

25 millió forintnak megfelelő valutáért bárki klónoztathatja kutyáját kedvence halála után. Ezt kínálja egy dél-koreai biotechnológiai cég, amely szerint technikai értelemben a végtelen mennyiségben lehet másolatokat tenyészteni laboratóriumban egy élőlényről. 

Majmokat klónoztak Kínában

A világon elsőként klónoztak majmokat ugyanazzal az eljárással, ahogy az első klónozott emlőst, Dollyt, a bárányt is lemásolták 22 évvel ezelőtt. Kínai tudósok azt mondják, céljuk, hogy segítsenek a genetikai alapú betegségek, mint például a rák kutatásában.

80 éve kapott Nobel-díjat


szerző:
2017.12.11. 19:00
80 éve kapott Nobel-díjat

Nyolcvan éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert a C-vitaminnal és a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért. Szent-Györgyi emberi nagyságát mutatja, hogy a legnagyobb orvos-szakmai elismerésnek számító díjjal járó érmet az akkoriban kitört úgynevezett „téli háború” finnországi szenvedőinek ajánlotta fel.

Áttörés a rákgyógyításban?

Áttörésről beszélnek a rákgyógyításban norvég orvosok, akik egy bergeni klinikán alkalmazzák az úgynevezett hiperbár, oxigén terápiás kezelést. Maga a módszer régi, nálunk is használják. Lényege, hogy a beteg tiszta oxigént lélegzik be egy magas nyomású kamrában vagy sátorban.

Miért tanították azt, hogy a helikopter magyar találmány?

Asbóth Oszkár a helikopter feltalálója. A legtöbben így tudjuk. Csakhogy rosszul. A helikoptert ugyanis már Asbóth előtt négy évvel felrepítették a levegőbe. Hogy, mi történt valójában? Kiderül a riportból!

 

Tesztelik a leggyorsabb autót

Sikeres próbákon van túl az új gyorsasági világrekordra tervezett brit szuperszonikus autó. Kopó a neve, és több mint 1600 kilométer per órás sebességet akarnak elérni vele. A mérnökök most csak 320-as tempóig gyorsították a négykerekű rakétát, ami mindössze 9 másodperc alatt érte el ezt a sebességet.

Magyar kutatók sikere is

Fontos szerep jutott magyar kutatóknak a tudomány legújabb felfedezésében. Galaxis-katalógusuk révén Frei Zsolt asztrofizikus és kutatócsoportja hatalmas érdemeket szerzett abban, hogy sikerült érzékelni az univerzum egy különleges jelenségét úgy, ahogy korábban még nem.

 

Kutatók Éjszakája: villámlás testközelből

Speciális szemüveg, amivel a színtévesztők többé nem cserélik fel a pirosat a zölddel. Különleges gépek, amikkel a vért komponenseire bontják. Egyebek közt ezeket is láthatták, sőt volt, ahol ki is próbálhatták az érdeklődők szombat este a Kutatók Éjszakáján. Kétezer program közül válogathattak. Viszont érdemes volt gyorsnak lenni, mert a kísérleti laborokba hamar beteltek a helyek. A riportban látható fotók csak illusztrációk.

 

Magyarul Balóval szeptembertől: Megmutatjuk, megbeszéljük, megkérdezzük, megvitatjuk!

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Bravúros műtét Debrecenben!

Először végeztek a szívsebészeten ballonos katéteres műtétet a tüdő kisereiben. Az eljárás nem ismeretlen, de eddig szívműtéteknél alkalmazták. Az új technika akár több ezer tüdőembóliás beteg életét hosszabbíthatja meg.

Megvannak az első lehetséges Mars-utazók!

Több ezer ember közül választották ki a szerencsés 12 asztronauta-jelöltet, van közöttük orvos, tudós, mérnök, pilóta és katona is. A hét férfi és öt nő közül kerül majd ki az a pár ember, akik elsőként érhetik el a vörös bolygót. A Híradónk által megkérdezett magyar szakértő szerint, ha el is érik a Marsot, biztosan nem a felszínén élnek majd.

 

Van, amit lehet, hogy nem tud a Homos Sapienszről!

Óriási tudományos szenzáció: jóval idősebb a modern ember, mint ahogy azt korábban feltételezték. 

Lecserélnek minket a robotokra?

A világ egyik, ha nem legelismertebb gondolkodója Stephen Hawking. Az ő véleménye, hogy a mesterséges intelligencia megszületése az emberiség végének kezdetét jelenti. A tudós szerint ugyanis a gépek előbb-utóbb rájönnek, hogyan tökéletesítsék magukat és arra is, hogy mi szükségtelenek vagyunk a számukra, mi pedig nem tudjuk majd felvenni velük a versenyt.

Átadták a szuperlézer központot Szegeden

A világon a legpontosabb méréseket végezhetik majd a fizikusok a szegedi ELI Szuperlézer Központban. Lézersugarak segítségével vizsgálják majd az elektronok sebességét, amellyel számos betegség gyógyítására, energiatakarékosságra és informatikai fejlesztésekre is találhatnak majd megoldásokat. A különleges kutatásoknak egy építészetileg is kiemelkedő központot hoztak létre, amelyet kedden adott át Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester. A miniszterelnök azt mondta, ennek a beruházásnak köszönhetően Európa képes lesz felzárkózni tudományos kutatásokban a világhoz.

A scifi, és ami már megvalósult belőle

Sok dolog ma már valóság abból, ami korábban csak a filmek és a fantázia műve volt. Ma már az intelligens robot és a valósághű művégtag sem a fantázia terméke. A lézerkardra viszont még várnunk kell. Ahogy arra is, hogy eldőljön a jó és a rossz küzdelme. Már csak az a kérdés: mi, az emberiség melyik oldalon állunk?

Aszteroida húzott el mellettük

Földimogyoró alakú, nincs egy kilométeres és évszázadokig nem látjuk újra. Kisbolygó haladt el a Föld mellett egészen közel tegnap délután fél háromkor, a csillagászok legnagyobb örömére. Az aszteroidáról páratlan felvételek készültek.

Ez az igazi bálna való világ

Minden eddiginél több derülhet ki a bálnák életéről. A tudósok kamerákat szereltek több tengeri emlősre az Antarktisznál. Déli csukabálnákat és hosszúszárnyú bálnákat láttak el kamerával. Főként arra kíváncsiak, hogy mikor és hogyan esznek, valamint megfigyelik a társas életüket is. Az adatokat arra használják majd, hogy hatékonyabban védjék a bálnák táplálkozási területeit.

Napszimulátor új üzemanyaghoz

A világ legnagyobb mesterséges Napja - így hirdetik hangzatos túlzással a Németországban csütörtökön felavatott különleges fényszerkezetet, amelynél jelenleg nincs erősebb a Földön. Ez valójában egy napszimulátor, amely irtózatos hőt képes célirányosan termelni. Ezzel akarnak üzemanyagot előállítani repülőgépek számára.

Kinyomtattak egy 38 négyzetméteres házat

Nyomtatnak már fegyvereket, hidat, házakat, ételeket és igazából mindenfajta tárgyakat, egy orosz építőipari cég azonban most rekordot döntött. Alig 24 óra alatt ugyanis kinyomtatott egy 38 négyzetméteres házat majd kifestették és be is rendezték.

Okos gépek: szép és ijesztő jövő

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Ilyen egy igazi celeb party Győző módra!

Bizonyára sokan emlékeznek az RTL Klub nagysikerű főzőműsorára a Vacsoracsatára! Nyolc évvel ezelőtt a BeleValóVilág műsorvezetőjére, Gáspár Győző volt soros, és vendégeit mérhetetlenül szerette volna meglepni és elkápráztatni. Az éhes csatázók nem biztos, hogy fel voltak készülve arra, hogy belecsöppennek majd egy mulatós partiba. A fogadtatás úgy tűnt, jól sikerült!

Játék a tudománnyal

Tudják, hogy melyik találmány kinek a felfedezése? Na, ezt kellett tudniuk azoknak, akik a tudomány napjához kapcsolódóan részt vettek a Tanulmánytár játékában. Újra kiderült, az ugyan nem igaz, hogy mindent a magyarok találtak fel, de majdnem mindenhez közük volt. Csak kevesen tudtak élni a felfedezéseikkel.

Boncolást is nézhettek a Kutatók éjszakáján

A Kutatók éjszakáján az ország több mint 200 pontján olyan helyekre, mondjuk kutatóintézetekbe, orvosi szobákba, vagy akár boncterembe is be lehetett jutni, ahova máskor például csak az orvosok mehetnek be. Volt, ahol a meghirdetés után azonnal beteltek a helyek, annyira kíváncsiak voltak az emberek.

Fókusz 2016-09-30


szerző:
2016.09.30. 17:25
Ő lehet az első magyar férfi a Marson ?!

Bizony ám, három évvel ezelőtt, pont ezen a napon robbant a hír, hogy magyarok is jelentkezhetnek a projektbe. A Mars One expedíció híre nem újdonság. 2013-ban jelentették be hivatalosan, és bárki, aki elmúlt 18 éves, legyen az nő vagy férfi, jelentkezhetett és még jelentkezhet is erre a nagy kalandra.

Pályára állt a Juno

Pályára állt a Juno nevű űrszonda a Jupiter körül. A tudósok azt remélik, hogy az eszköz segíthet jobban feltérképezni és megismerni naprendszerünk legnagyobb bolyóját. Az űrszonda a tervek szerint 20 hónapon át kering majd a gázóriás körül.

Egy újabb zseniális magyar találmány!

Egy új fejlesztésnek köszönhetően a lézernek olyan képességeit is ki tudjuk használni, melyek segítségére lehetnek az orvostudománynak. Ráadásul annak is utánajártunk, vajon mit csinál egy lézerfejlesztő!

Így alszanak a fák éjszaka

Éjszaka a fák is alszanak – ezt állapította meg egy kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. A vizsgálatok szerint a fák levelei és ágai éjszaka 8-10 centiméterrel lejjebb ereszkednek, és napkelte után kezdenek ébredezni. A felfedezés azért érdekes, mert ezt eddig egyetlen vizsgálat sem bizonyította.

Nobel-díjat is érhet a magyar felfedezés

Akár Nobel-díjat is érhet egy új magyar tudományos felfedezés. Debreceni fizikusok a sötét anyaggal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók szerint egy új kölcsönhatást találtak a magyar tudósok, ami a világ eddig feltáratlan részéhez adhat kulcsot.

Béna csajozós tippek a Széfben

Emlékeznek még a Széf legbénább csajozós tippjére? Hét évvel ezelőtt olyan módszerrel ismerkedhettünk meg az egyik játékos jóvoltából, amit még Sebestyén Balázs is megnevetett.

A világ legmagasabb vulkánján jártak

Gőzölgő kráter, 120 kilométeres homokvihar és mínusz 20 fok – extrém körülmények között teljesítette útját a magyar Atacama-expedíció. A négyfős csapat egy hónapig vizsgálta Chilében a világ legmagasabb vulkánján a klímaváltozás hatásait. A tudósok harmadszor mentek el a világ egyik legszárazabb helyére, kutatás közben megtalálták a korábbi túrákon elveszett műszereiket és megfejtették egy több száz éves puma múmia rejtélyét is.

Mozgalom lett a tiltakozásból

Kommentből indult- mozgalommá vált. Nyílt levélben tiltakoznak a diákolimpikonok az emberi erőforrások miniszterének kijelentése miatt. Balog Zoltán egy fotója alá fehéringes magyar diákokról írt, éppen aznap, amikor sokan szándékosan kockás ingben mentek iskolába, hogy kiálljanak tanáraik mellett. A miniszter annyit üzent híradónknak: először a diákoknak szeretne válaszolni. De hogy mit, azt nem árulta el.

Miért nagy durranás a gravitációs hullám?

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Gravitációs hullám: az évtized felfedezése

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

3D nyomtatóval hoznak létre emberi fület

Egy új, áttörő felfedezésnek köszönhetően egy szuper hightech nyomtatóval képesek lesznek fülporcot, izmot, ereket és akár még koponyacsontot is előállítani. 

„Új ablak nyílt az univerzumra”

Csütörtök délután jelentették be Washingtonban azt a tudományos szenzációt, hogy évtizedekig tartó kutatás után bizonyítékot találtak a gravitációs hullámok létezésére. A kutatásban és a műszerek fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek.

Igazolták Einstein elméletét

Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja, köztük magyarok végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

Az USA hadserege kifőzte a 3 évig friss pizzát. Ami FINOM!

A hadsereg laboratóriumában sikerült létrehozni egy  pizzát, ami akár három éven keresztül ehető marad,  és még az íze is meglepően jó.

Panorámakép a Marsról


szerző:
2016.02.02. 18:47
Panorámakép a Marsról

360 fokban körbenézhet bárki a Marson a NASA marsjárójának szemszögéből. A marsjárón 17 kamera dolgozik, ezért tudták úgy összerakni a tudósok a képet, hogy teljesen körbeforgatható legyen, egy kép fél óra alatt ér ide a Marsról. A robot szelfiket is szokott készíteni, vagyis képeket saját magáról, így a sérülései is látszanak. A felvételen reálisak a színek, de az általunk megkérdezett kutató szerint a távolságok kicsit csalókák.

Nézzen körbe a Marson!


szerző:
2016.02.02. 16:44
Nézzen körbe a Marson!

360 fokban körbenézhet bárki a Marson a NASA marsjárójának szemszögéből. A marsjárón 17 kamera dolgozik, ezért tudták úgy összerakni a tudósok a képet, hogy teljesen körbeforgatható legyen, egy kép fél óra alatt ér ide a Marsról. A robot szelfiket is szokott készíteni, vagyis képeket saját magáról, így a sérülései is látszanak. A felvételen reálisak a színek, de az általunk megkérdezett kutató szerint a távolságok kicsit csalókák.

^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való